Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - Molnár Antal: Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1622. évi soproni országgyűlésen. A szentszéki diplomácia és Magyarország a harmincéves háború első időszakában
Molnár Antal selete Magyarországon a Habsburg Monarchia bécsi rezidenciavárosában székelő nuncius feladata lett.54 Caraffa szerepe különösen a csehországi ellen- reformáció szervezésében volt meghatározó, de — elsősorban a Propaganda Kongregáció megbízásából — foglalkozott a magyarországi katolicizmus újjászervezésével is,55 miként azt a jelen tanulmányban alább ismertetett beszámolói is bizonyítják. Magyarországi tájékozódásának igényét mutatja, hogy 1623 júniusában Pázmány és a magyar püspökök meghívására Magyarországra látogatott, hogy helyben tájékozódjon a viszonyokról; útjának tervezett állomásai - miként ez a korszak diplomatáinál szokásos volt56 — Győr, Komárom és Pozsony voltak.57 Caraffa magyar vonatkozású jelentéseinek egyik gyakran felbukkanó témája Michael Adolf Althan avagy magyarosan Althan IMihály Adolf egyházi alapításai, elsősorban a Militia Christiana lovagrend magyarországi megtelepítése és a gróf ezzel kapcsolatos komáromi alapítványai.’8 A többi pápai felmentéssel és keggyel együtt intézte a hozzá forduló magyarok ügyeit is, és helyettesén, az ügyhallgatón (uditore) keresztül folytatta le a magyar püspökjelöltek pápai megerősítése előtti kivizsgálási eljárásokat, illetve foglalkozott a vitás püspöki kinevezésekkel.59 Caraffa nunáus 1622. évi soproni orsffigpyülésen Bécsi nunciusok a magyar országgyűléseken A kora újkori országgyűlések történetének dokumentumai iránt a magyar történettudomány a 18. század második fele óta kiemelt érdeklődést tanúsí54 Giovanni Pisgorusso: „Per servido della Sacra Congregatíone de Propaganda Fide”. I nunzi apostolici e le missioni tra centralità romana e chiesa universale (1622—1660). Cheiron 15/30. (1998) 201-227. 55 Erdély vonatkozásában lásd: Galla Ferenc. A csíksomlyói ferencrendi kolostor viszontagságai Bethlen Gábor idején. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Szerk.: Károlyi Árpád—Angyal Dávid. Bp. 1934. 283-302. 56 Páljjy G.\ A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia i. m. 142. 57 Sajnos útjának tapasztalatairól jelentéseiben nem írt. BAV Barb. Lat. cod. 6933. föl. 95r., 99r., 104rv. 58 Molnár Antal. Végvár és rekatolizáció. Althan Mihály Adolf és a katolikus restauráció kezdetei Komáromban. In: C/o: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katoükus művelődés történetéből. Bp. 2008. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok 9.) 139—148. 59 A püspökjelöltek kánoni processzusaira újabban lásd: TusorPBarokk pápaság i. m. 192— 193. A főpapi címek adományozása körüli nehézségekre példa Marnavics Tomkó János meghiúsult zágrábi kinevezése: BAY Barb. Lat. cod. 6945. föl. 11 Ír., 117r. 142
