Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
tézkedésekre a magyarországi szabad királyi városok ellen nem került sor, amit a Magyar Királyság és a bécsi udvar közötti kompromisszum eredményének tekinthetünk. E kompromisszum kiegyensúlyozottságát a 17. század elejétől észlelhető újabb állami/uralkodói törekvések látszanak fenyegetni. A két fél közötti egyensúly helyrebillentését segítették elő Bethlen Gábor magyarországi hadjáratai. Éppen úgy, mint negyedszázaddal később I. Rákóczi György támadása. Mindkét esetben egy külső hatalom, az oszmán félvazallu- si függésben lévő Erdélyi Fejedelemségből vezetett hadjáratról van szó. Fejedelmei nagyságát mutatja, hogy alárendelt helyzetükből ideiglenesen, ismerve mozgásterük korlátáit ki tudtak törni. Fellépésük mindkét esetben erős belpolitikai háttér állt rendelkezésükre, mivel a nemzetközi szövetségben a Fíabsburgok ellen vezetett hadjáratok során megszerzett előnyöket a magyarországi rendek saját politikai érdekeik számára is ki tudták aknázni. A rendek és a bécsi udvar közötti kompromisszum ennek következtében tudott a 17. század végéig helyrebillenni. Városok, várospolitika a 17. s%á%ad eleji Magyarországon Kitekintés A fenti események arra mutatnak, hogy a 17. század utolsó harmadától megvalósult várospolitikai intézkedések, vagyis a városok adófizető-képességének növelése, a városok rekatolizációjának meggyorsítása és mindezek elősegítése céljából a városi hatóságok szakszerűvé tétele, a város vezetői visszaéléseinek lecsökkentése nem voltak előzmények nélküliek. Mindez a később jól ismert irányba mutat: a bécsi központi hatóságok részéről igény mutatkozott arra, hogy a várospolitika terén a monarchiában egységes álláspontot képviselve, egységes lépésekre szánják el magukat. A magyarországi belpolitika és az erős rendiség miatt azonban mindezek a törekvések minduntalan nem kerültek általános bevezetésre, és mindössze a helyi rendiség súlyos veresége, azaz a Wesselényi-felkelés leverése okozott olyan helyzetet, hogy ezeket az igényeket valóra tudták váltani. A 17. század utolsó harmadától életbe léptetett intézkedések ennek ellenére mindössze csak a 18. század első harmadában, vagyis több mint félévszázaddal bevezetésüket követően váltak állandó és a városok által elfogadott metódussá.72 Annak ellenére, hogy az 72 Paulinyi Oszkár. A Magyar Kamara városi bizottsága, 1733—1772. Forrástant tanulmány. Levéltári Közlemények 34. (1963) 33—46.; Kállay István-. A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények 42. (1971) 115—135.; Spies% A.\ Slobodné i. m. 1983; H. Németh István-. Pre- Modern State Urban Policy at a Turning Point in the Kingdom of Hungary: The Electi119
