Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

Bethlen hadjáratait követő időszakban folytatódott, a nyugat-dunántúli nagybirtokosok mindegyike áttért a katolikus hitre.61 A főnemeseken túl elsődlegesen a magyarországi állami hivatalokban kezdtek erőszakosabb eszközökkel rekatolizációt végrehajtani. A 17. század első negyedétől elsőként az Alsó-ausztriai Kamara által irányított bányavárosok bányatisztviselőinél figyelhetjük meg, hogy az előírások szerint lehetőség szerint csak katolikusokat vettek fel.62 Az ezt követő években a magyarországi hivatalokban dolgozó, állami tisztviselők közé (harmincadosok, postamesterek stb.) szintén csak katolikusokat igyekeztek felvenni. A konvertált értelmiségiek (főként lelkészek) számára részben alapítványt hoztak létre, ahonnan kegydíjban részesültek, részben pedig éppen ők nyerték el ezeket a hivatalokat, így a forrásokban elég sűrűn találkozunk volt lelkészekkel, akik konvertálásuk fejében har- mincadosi vagy postamesteri állást nyertek el.63

A szabad királyi városok esetében a közvetett, főként a szerzetesrendekre, leginkább a jezsuitákra alapozott rekatolizáció volt a jellemző. A soproni jezsuita rendház alapítására ugyan később került sor, de a terv megszületésének ideje éppen a harmincéves háború kezdeti időszakára, Bethlen Gábor hadjáratainak időszakára esett. Az első végleges rendházak már korábban Nagyszombatban (1615), majd éppen a soproni országgyűlés évében, Pozsonyban (1622) jöttek létre Pázmány alapításaiként. Jóllehet Győr nem volt szabad királyi város, az 1627-ben alapított rendház fontos kiinduló pont volt

Városok, várospolitika a 17. s%á%ad eleji Magyarországon

61 Fazekas István-. Adalékok a fraknói grófság és a kismartoni uradalom rekatoüzációjához. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 7. Bp., 1994. 126—145.; Uő:. Die Rekatholisierung Ádám Batthyánys im Jahr 1629. In: Reformation und Gegenreformation im Pannoni- schen Raum. Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und Katholische Reaktion im Österreichisch—Ungarischen Grenzraum” und der 14. Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und Katholische Restauration”. Hrsg.: Gustav Rein- grabner. Eisenstadt, 1999. (Schlaininger Gespräche 13—14.) 297—304.; Fa%ekasné Foma Katalin-. Gróf Nádasdy Ferenc politikusi pályaképe (1655—1666). PhD disszertáció. ELTE BTK, 2006. 36-37., 55-60.

62 A kezdeményezést már Rudolf uralkodásakor fellelhetjük: ÖStA, HKA, MuBwU RN 8. 1602. föl. 172—189. A katolikus bányatisztek előnyben részesítésére lásd: Uo. RN 10. 1618. föl. 52-65., 112-116., RN 11. 1623. föl. 271-273., RN 11. 1625. föl. 246-257., RN 11. 1626. föl. 138-141, 295., 615.

63 ÖStA, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn (= HFU) RN 142. 1630. Juli föl. 144—157., RN 196. 1655. Juli föl. 44. Vö.: Joachim Bahlcke-. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur, Stuttgart 1999; Josef Hrdlicka-, Die (Re)Katholisierung lokaler Amtsträger in Böhmen. Konfession oder Disziplin? In: Staatsmacht und Seelenheil. Gegenreformation und Geheimprotestantismus in der Habsburgermonarchie. Hrsg.: Rudolf Leeb—Susanne Claudine Pils-Thomas Winkelbauer. Wien, 2007. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 47.) 357—366.

115