Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

amelyben az újonnan felvett két prédikátor kiutasítását írta elő a városi tanácsnak. Mivel a tanács ezt a rendeletet sem hajtotta végre, és a Gergely- naptárt sem voltak hajlandóak elfogadni, Ernő főherceg 1584 áprilisában a teljes tanácsot Bécsbe idéztette, ahol letartóztatták őket. Ennek hatására a városi tanács engedett a kényszernek, és a prédikátorokat elbocsájtották. Ezt követően a bécsi békéig az evangélikus egyház csak igen nagy akadályok közepette tudott működni a városban.46

A bécsi békével kezdődő korszak gyökeres változással járt, mivel a soproni tanács immáron végbe tudta vinni azt, hogy döntésével (amelyet a szabad plébános-választás középkori jogával indokoltak) felekezetváltásra kerüljön sor, az egyházi vagyonok nagy része a tanács kezébe kerüljön, és abból az evangélikus egyház működését biztosíthassák a katolikusok kárára.47 Az evangélikus tanács a katolikusokat a városon belül a háttérbe szorította, annak ellenére, hogy a győri püspök, Náprágy Demeter személyében erős támaszukra találtak, aki minden esetben támogatta őket. Ennek ellenére a katolikus egyház a városon belül valójában megtűrt, főként a szegényebbek fele- kezeteként létezett.48 Az előzményeket tekintve nem csodálkozhatunk tehát, ha a soproni evangélikusok minden olyan eseményt, amely a katolikusok térnyerését szolgálta, és ami a benefíciumokat érintette, igen hevesen reagáltak minden fórumon. A soproniak szemében ilyen esemény volt a Szent Kunigunda benefícium, illetve a plébánia birtokainak bérleti szerződésének kérdése. Mindkét esetben a katolikusok javára dőlt el a vita, aminek folytán Náprágy két benefíciumot mondhatott magáénak, míg a plébánia jövedelmeit ismételten a városi plébános, és nem a város szedhette be. A ferences rend hasonló lépéseket tett a rendház mellett álló Feurer-ház birtokjogával, illetve a Bocskai-felkelés idején szertehordott javainak visszaszerzésével kapcsolatban. A soproniak gazdasági érdekeit is sértette a Náprágy által támogatott pálosok Bánfaivára költözése, mivel a rend bevételeinek növelése miatt kocsmát emeltetett birtokán.49

Városok, várospolitika a 17. s%á%ad eleji Magyarországon

46 Bán János. Sopron újkori egyháztörténete. Sopron, 1939. (Győregyházmegye múltjából IV/2.) 73—77.; Payr Sándor. A soproni evangélikus egyházközség története. A reformáció kezdetétől az 1681. évi soproni országgyűlésig. Sopron, 1917. 154—190.

47 PajrS.: A soproni i. m. 1917. 215—240.; BánSoproni i. m. 125—145.

48 BánSoproni i. m. 144—145.

49 Payr S.\ A soproni i. m. 228—235.; Bán Soproni i. m. 135—143. Újabban lásd: Dominkovits Péter. Javadalmak — javadalmasok — patrónusok. (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből). In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor—Vajk Ádám. Győr, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 77—102.

111