Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István jelent rendek szintén helyeselték, és elrendelték a régi garas, valamint a lengyel polturáknak tekintett külföldi veretű aprópénzek bevonását.37 A városok követei ugyan ezen a diétán erősen panaszkodtak az őket (immáron két év alatt) ért károk miatt/8 de a jó pénzalapú pénzforgalom eléréséhez szükséges új intézkedéseket nem lehetett, és hosszú távon nem is volt érdemes megváltoztatni. Az alapvető problémákon azonban ezek a törvények és a két uralkodó közti megállapodás csak keveset használt. Annak ellenére, hogy az 1625-ben és 1635-ben egyaránt kimondták, hogy a Körmöcbányán vert mo- néták fele aprópénz legyen, a lengyel aprópénzeket azonban Magyarországon nem lehetett nélkülözni.39 Az így kialakult pénzügyi helyzet és az állami szinten éppen a kialakuló állandó katonai kiadások fedezése miatt bevezetett mesterséges infláció így erőteljesen meghatározta a magyarországi városok piaci lehetőségeit, és így adó-fizetőképességét. A financiális nehézségek mellett az egyre központosuló kormányzat számára egyértelmű volt, hogy a kialakítandó politikai gyakorlatnak az egyvallá- sú állam kialakítását kell megcéloznia. Ebben az uralkodó vallási meggyőződése is szerepet játszott, de ez egyben európai tendencia is volt. A központosuló, abszolutista jellegű államigazgatási gyakorlat egyik legmeghatározóbb jellemzője ugyanis a konfesszionalizmus, azaz az uralkodó autoriter jellegű fennhatósága a vallás és az egyház felett is. E fennhatóság az egyre szélesebb körű hatáskörrel funkcionáló államigazgatás révén valósult meg, melynek központi elemét az „egy állam—egy vallás” teóriája alkotja.40 E törekvés Európa többi államához hasonlóan a Habsburg kormányzat által a cseh és osztrák örökös tartományokban képviselt valláspolitikába is beleillik. A Habsburg kormányzat rekatolizációra törekvő intézkedései azonban a 17. század utolsó harmadáig csak közvetett módon érintették a Magyar Királyság szabad királyi városait. Ezzel szemben az osztrák tartományokban (főként Alsó37 Huszár L.: Bethlen i. m. 43—47.; Mrá% V.\ Bethlen i. m. 542.; Imreh István-. A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. Kolozsvár, 1992. (Erdélyi Tudományos Füzetek 211.) 82—83.; Bn^a].-. Kipper-pénzek i. m. 906. 38 Németh I.: Várospolitika i. m. 2004. II. köt. 113-124. 39 Magyar Törvénytár, Corpus Juris Hungarici. 1608-1657. Szerk.: Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen. Bp., 1899. 1625:XXXIX. te. § 1., 1635:LXIX. te. 40 OlafMörke: Die politische Beteutung des konfessionellen im Deutschen Reich und in der Republik der Vereinigten Niederlande. In: Der Absolutismus — Ein Mythos? Strukturwandel Monarchischer Flerrschaft in West- und Mitteleuropa (ca. 1550—1700). Hrsg.: Ronald G. Asch — Heinz Duchhardt. Köln—Wien—Weimar, 1996, 125—164.; IWolfgang Reinhard-, Zwang zur Konfessionalisierung? Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters. Zeitschrift für historische Forschung 10. (1983) 257—277., Hein% Schilling. Die Konfessionalisierung im Reich. Religiöser und gesellschaftlicher Wandel in Deutschland zwischen 1555 und 1620. Historische Zeitschrift 246. (1988) 1—45. 108
