Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - merényi gyula öröksége

A csóktalanok [dráma 3 felvonásban]. Csak ezzel a két posztumusz drámával teljes az élete, csak ezekkel együtt teljes a tragédiája. Nem világrengető művek. Egy azonban biztos: nagyot akarásukban, etikájukban, aktivitásukban, emberségükben és félmegoldottságukban egy pillanatra sem említhetők együtt sértés nélkül a pesti irodalomprostitűció úgynevezett világhódító magyar drámáival. A gyönyör a szerelem fejlődéstörténetének dramatizálása, a test-lélek egy-kettősség örök harca és utópiás megoldása. Évmilliók egy színpadi percben, szóban, gesztusban. Egy zseniális ötlet, melynek drámai kristályosodása nem sikerült. A filozófiai architektúra és a drámai jog ütközése a lírát dobta a felszínre, és a helyenként döbbenetes életű és mélységű dráma a végén ünnepi színjátékká szürkült. Utána, néhány hónapra, 1923 novemberében készen volt másik drámája: A csóktalanok. Az egész háborús ifjúság drámája. Az új embermorál bátor tette. Nem prédikáció, egy kicsit még mindig líra, de a keret már reálisabb: életlüktetés felfogója és kivetítője. Tiszta, a mával korrespondeáló tragédia. Követelőn, csillogtatón, remegőn — feltörő fénypont körül táncolnak, hullámzanak a káosz emberei. Összehordják, összemelegítik, összekényszerítik a szentségtartót: az embert. Egy lövés, az ostya zörögve kihull a középről, de — megmaradt a megnemzett, megfogant emberjövő. A csóktalanok Merényi legszebb, legtisztább, legértékesebb öröksége. És épp ehhez fűződik végzetesen, legteljesebben emberi és írói tragédiája. Merényi elsősorban és végzetesen: lírikus. De a lírában a maradék nélküli tiszta alkotásig nem jutott el. A par excellence lírikus most teljesen hátat fordít a lírának, és felcsap — drámaírónak. Megpróbálja a legnehezebbet. Mert a legnehezebbet akarja. És a hűtlen szerető, a líra, megbosszulja magát. A dráma teljes perceiben betör, és jogát követeli. Tragédia: ami az egyik oldalon nem tudott teljesen érvényre jutni, a másikon megakadályoz egy más teljesedést. De akarta, akarta mindenáron. Az élete árán. .. A harc nagyszerűsége tartja bennem a lelket, különben összeomolnék, mert egészségileg teljesen kész vagyok. A csóktalanok megírása két hét éjszakáit vette igénybe a napi robot után... s mindez a borzalmas meghűlés idején, mikor aludnom kellett volna, nem pedig reggelig cigarettával és feketekávéval tömni magamat. Ez az idegdoppingolás egy ideges szívbajjal betetőzte a helyzetemet... Most dohány, kávé, sör, bor, tea, minden tilos — természetesen be nem tartom —, csak csend, pihenés és