Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - az elkötelezettség dicsérete

helyzetben, új embertelenségekkel szemben pontosan is­métlődött. E folyamatosság immár megszakíthatatlan és múlhatatlan. Az Ady-parola — „ember az embertelenség­ben" — az intés, a parancs: embernek megmaradni az em­bertelenségben, Győry Dezsőben új névadóra lelt: „ember­magyar tanod ne hagyd". Fiatalok, indulók és elsősorban Ti, rügyfakasztó ifjú költők, utódaink, lélegezzétek magatokba az elkötelezettség itt példázott, történelmileg igazolódott kivédhetetlenségét, a felelősség kikerülhetetlenségét. A költészet: magatartás. Költőnek nincs szabadsága, csak másokat és így önmagát is szabadító szerepe, küldetése. Legyetek közösségünk elkö­telezettjei, vegyétek magatokra a kötelet, kötözzétek, cso­mózzátok szorosra, húsba vágón, de lélekindítón. Legyetek, maradjatok Ti is az embertelenségszüntetés emberségma­gyarjai: névadók, törvényszövegezők. A folyamatosságnak tartoztok vele, a szlovákiai magyar emberségparancs költő szövegezte első és legfőbb törvényének: ember-magyar ta­nod ne hagyd. A sornak nem szabad megszakadnia! A sorból nem lehet kilépni. Amíg embertelenség van, az emberség sorait nem szabad gyengíteni, csak erősíteni. Nézzetek körül a világ­ban: az embertelenség gócai egyre szaporodnak ... Amikor Győry Dezsőt köszöntjük: tükörbe nézhetünk magunk is. Számadás ez: az ember-magyar tan fél évszá­zados vizsgája. Torz vigyor mered ránk a tükörből, újfenti rezignációs mozdulatlanság, titkok homályába vesző ezote­ria, kiválasztottak fölényhidege vagy exoteria, közösségi elkötelezettség, a szárnytisztes ember sort és sorsot igazító szava és összefogó mozdulata: mindez elsősorban rajtunk múlik. Önmagunkért, küldetéstudatunkért csak mi magunk lehetünk felelősek: elkötelezettek. Ne csomózzátok ki a kötelet! A lazítás, a könnyítés, a kikapcsolódás, a játék ideje még nem jött el. Korunkban az elkötelezettség a köl­tészet erkölcsi nehezéke, fedezete és gerince: kikerülhetet­len ember-magyar tan, az ember az embertelenségben. (IRODALMI SZEMLE, 1970)

Next

/
Oldalképek
Tartalom