Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - a magyar nyelv szlovenszkói sorsa

nem történik meg, ha itt még most is hivatalos ukázok beszélhetnek, akkor február 18-a elvesztette minden értelmét. A nagy szavak és kis tettek között eddig is nagy volt a távolság, de a nagy ígéretek és az elszabotált tettek közé csak halálos és jóvátehetetlen távolsággá szakadhat. És ez lenne a cél? A Štundák és Csömörök „aktivizmusa", melynek szülőanyja az opportunizmus, itt a százszázalékos veszélyponton nem segíthet, de nem is falazhat többé: a szepsi elsikkadt magyar polgári nem lehet többé sem pártügy, sem kortesfogás, de lehet az összmagyarság és a demokrácia közös szívügye! A szepsi magyarság ügyét a kisebbségi magyarság ügyévé kell terebélyesíteni. Ne felejtsük el, hogy a szepsi járásban vagyunk, melynek örök szégyenfoltja marad Csécs és Makranc, a két hírhedtté vált színmagyar ^község — magyar iskola nélkül. Most többről van szó: a gerincről, az összetartó magyar polgáriról, a garanciáról! A figyelmet ide koncentrálni ma elsőrendű magyar és demokratikus feladat. A polgári a demokrácia iskolatípusa, a magyar polgári a magyar nyelv jövőjének garanciája. A szepsi polgári gerince a demokrácia hitelének, és gerince a magyar nyelv folytonosságának. Aki elfelejti, hogy itt Szlovenszkón nem lehet meg az egyik a másik nélkül, az sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja becsülettel megvalósítani a társadalmi és a nyelvi etika szintézisét. Az elsikkadt szepsi polgári vészharang és mementó, mely kategorikusan követeli a csehszlovákiai kisebbségi magyarság ráirányuló figyelmét és a többségi demokrácia magyarokat kielégítő önrevízióját. Szepsi ebben a pillanatban többet jelent, mint akár a lévai, akár a rozsnyói magyar gimnázium ügye. És ez nem lokálpatriotizmus, ez a nyelvi stratégia követelménye. Egy járás magyar nyelviségének létéről vagy nemlétéről van szó. Egy vákuum likvidálásáról, egy tovább mérgesedő veszélyről, a kristályosítás, az összegezés lehetetlenségéről. A magyar nyelvvédelem stratégiája a legelhanyagoltabb ponton hívja és várja a figyelmet és a segítséget. Megérti-e a hívást az összmagyarság, és megadja-e a segítséget a magától értetődés demokráciája? Itt ezen a próbatéten sok minden dőlhet el: a magyar nyelvvédelmi egység stratégiai lehetősége és a demokrácia értelme. A szepsi találkozó a tizenkettedik órában szintézis lehet és jövőalap. Meg lehet szervezni, meg kell szervezni! Egység beszélői, organizátorai, stratégái: nem izgat senkit a próbatét lehetősége és kényszere?! Vigyázó szemetek ma Szepsire vessétek! Batsányi Párizst 241 16 Vigyázó szemmel