Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - mai jegyzetek

gyelni. Ez a Toscanlni most újra egy tüntetés hőse lett. Nem akaratlanul és nem véletlenül. És nem azzal tüntetett, hogy lecsapta a karmesteri pálcát, de azzal, hogy felemelte. És keze nyomán zene kélt és hangzott és zengett, mint sehol máshol, soha máskor: Beethoven, Weber, Brahms, Schubert. Német zene, olasz dirigens, hithű katolikus egy furcsa keretben, furcsa közönség előtt: Palesztinában, kiüldözött zsidók előtt! Véletlen? Az igazi művész minden tette tüntetés az emberjogok mellett. De ez a zene, ez a hangverseny egy művész következményekkel nem törődő, tudatos, világraszóló tüntetése volt az arcul csapott igazság mellett. Palesztinában a Németországból kiüldözött zsidó zenészek összeálltak, és egy filharmóniai társaságot alakítottak. A felavató, bemutatkozó estélyre egy híres dirigenst akartak szerződtetni. És akkor önként jelentkezik a világ legdrágább, legünnepeltebb és felülmúlhatatlan karmestere: Toscanini. És Beethovent dirigálja, a német halhatatlanokat zsidókkal és zsidóknak, Schubert és Brahms műveit azoknak, kiket egy önkényuralom szájalói kizártak a német kultúra közösségéből. Ez a dirigálás ajándék volt: egy nagy lélek megalázott szerencsétleneket emelt fel magához, és ezzel az ajándékkal visszaadta emberi hitüket, mert visszaölelte őket az emberi jogok közösségébe. Ez a hangverseny ítélet volt: egyetlen ember világraszóló tüntetése a fasizmus ellen. Itt ágyúk, bombavetők, konjunktúrahimnuszok, propagandaminiszterek nem segítenek. Morális állásfoglalással szemben ágyú, fegyver és reklám tehetetlen. Ossietzky és Toscanini egyformán bizonyítják. kassák lajos valamikor szenvedélyes, türelmetlen viták makacs témája volt. Ma a magyar irodalom klasszikusa. Klasszikus, azaz vitán felül álló írásművészet. Kassák esetében ez a magas kvalifikáció nem sokat mond. Kassák piedesztálembernél többre volt hivatva: a logika a magyar Gorkijt reklamálta benne. De a gorkiji adottság nem tudott benne annyira példává és oly szimbólummá terebélyesedni, mint Gorkij életműve. Miért, miért nem: erre most itt nincs terünk válaszolni. Mi csak a tényt regisztráljuk: Kassák adottsági útja megakadt, és így nem csoda, ha még a kívülállók is a zsákutcaérzetet tolmácsolják. Üj regényéről f Akik eltévedtek) a budapesti O j Kor ezt írja: „Tipikus Kassák-könyv. Kitűnően olvasható. Fordulatos belső történésekben, a vége pedig kiábrándító. Már a címlapról sejtheted, 201