Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - magyar proletárdiktatúra

tályharcának történelme az utolsó két évtizedben bebizonyította, hogy a szociáldemokrácia forradalmi jogát mindenképpen eljátszotta! A szociáldemokrácia, a reformizmus mindenütt és minden formában — kerékkötőnek bizonyult. Kényszeredett forradalmisága már eleve megássa a sírját minden forradalmi proletármozdulásnak. A magyar proletárdiktatúra és Bécs idei februárja egyformán bizonyítanak! Iszonyú magára hagyatottságban, a legteljesebb káosz és országveszedelem idején, külső és belső ellenséggel való állandó fegyveres harcban ez az ezerkilencszáztizenkilences magyar proletariátus csodát nem művelhetett. Élcsapatát — az alig négyhónapos kommunista pártot —, bár még alig vetette le gyerekcipőit, máris az élet-halál mezsgyéjére lökték. Hogy itt jóvátehetetlen botlások születtek, hogy itt hibák halmozódtak: lehet ezt csodálni? Lenin az első pillanatban észrevette a veszélyt: „Félős, a harc Magyarországon oly rohamos lefolyású lesz, hogy a munkástömegek öntudata nem tud majd lépést tartani ily fejlődéssel." A magyar proletárdiktatúrának nem volt ideje felmérni az adottságok realitását, és így ebből nem születhetett meg a lehetőségek kontrollált pozitív realitása. A kommunizmus, mely a város és falu közti ellentéteket megszünteti, Magyarországon épp ez ellentéteket élezte ki. A kommunizmus egyik legnagyobb ellensége a paraszt lett, mert — mint Lenin írja — „a proletárdiktatúra megvalósítása majdnem semmit sem változtatott a magyar faluban, a napszámosok semmit sem vettek észre, a kisparasztság pedig semmit sem kapott". Ha a háború utáni magyar fiatalság szociálisnak induló mozgolódásait figyeljük, mindjárt a szemünkbe tűnik, hogy szerelmük, lázongásuk, vizsgálódásuk tárgya kivétel nélkül: a magyar falu, a paraszt. Ha azt mondják: vissza a faluba, előbb megismerni a magyar falu valóságát, akkor ez nemcsak ösztönös reakció a magyar proletárdiktatúra módszereivel szemben, de tudatos alapkeresés, görcsös adottságtanulmányozás: az / adottságok realitásából megkeresni a lehetőségek realitását! Persze: amikor ezek a mozgalmak megrekednek a falunál, és nem találnak összekötő utat az adottságok többi síkja felé, amikor elzárkóznak a magyar proletariátus többi rétege elől, akkor ez a mozgalmasság vagy megreked az etnográfiai szocializmusnál, vagy pedig — mert csak a szociális felelősség előli menekülésnek egyik formája — elér kivédhetetlenül a fasizmushoz. A munkástanács utolsó ülésén Kun Béla vádat szögezett a magyar munkásság mellének: „A proletariátus cserben- 165