Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Ígér az éj

SZEBB A SZIRÉNA Autónk rohan, porfelhő sír utána, hervad a róna, sárgul a határ. Szétnézek s látom lent a völgyeket, és fel, ha nézek, látok dombokat, fákat látok, kalászok hajlanak, felhők csak úsznak, kis patak csobog. Szétnézek s kérdem: ez hát a dicső természet, melyről a költő dalolt ? Megrémülök és nem tudom, milyen fülekbe sírjam szörnyű szégyenem. Mert énnekem a város kedvesebb, szebb a sziréna, mint pacsirtadal. Kőhomlokát, betonnyakát imádom, zaját, baját, estéjét, reggelét. A város űz és ringat, mint a dajka, szelíd és bölcs, kegyetlen, ostoba. Hát én, bizony, csak őt, őt, őt dicsérem, ő a szerelmem. Verjetek agyon. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom