Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Elsüllyedt világ (1924-1935)

AZ ALVÓ CSALÁD BALLADÁJA A mahagóni sifonéron négy potrohos köcsögben alszik a tej. Alszik a tej, s csendbe pottyanva alszik a ház is. Csak a pók dolgozik éberen. Az ágy alatt cincog egy kiéhezett egér, s az ágy felett védangyalok szelleme lebeg súlytalan, mint a fájdalom. Fájdalom! Mi kell, ha kell ? S ha kell, isteneddel perelj! Délszaki pálma haldoklik a sötétben; kódorgó légy hárfája muzsikál altatót, álmosat. Egyedül az állatok éberek most, alszik az ember s a tárgyak, alszik a tej, a szappan, az aszpirin meg a jó szagú kalodont. Kerti földben hízik a répa, langyos eső húll az egekből, áve, világtalan világ. Piszkos és üres a tér, a fasoron át egyetlenegyszer hallszanak léptek; fáradtan baktat hazafelé, nagy táskájával hóna alatt, az okleveles szülésznő. 26