Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Elsüllyedt világ (1924-1935)

LÁZÁR ÉNEKE Egy istenem, egy nadrágom, száraz kenyeret rágom, lalala. Nem jut más szegényebb fognak, jaj, de jó a gazdagoknak, lalala. Kenyerükre sajtot kennek, finom nőkkel hálni mennek, lalala. Selyemágyban múlik éjük, odkolonjuk, fogkeféjük, lalala. Örömre nemzette apjuk, Riviérán múlik napjuk, lalala. Riviérán, szép azúrban, dal zenélget mollban, dúrban, lalala. Azt zenélik kürtök, húrok, ő az úr, én földet túrok, lalala. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom