Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Egy nemzedék arca és harca - Fiatal pedagógus krédója Szlovenszkón

gek gyermekeit nevelik ők. A falu tanítói ők. A népkönyvtárak vezetői, az irodalom és színmű fentartói, az újságok olvasói és terjesztői ezek a tanítók. Velük kell megtalálni a testvéri együttműködést. És a padokban ülő, nevelésre készülő fiatalokkal. Muszáj, hogy találkozzunk. Legyenek közös olvasmányaink. Nyissuk ki a porlepte, birsalmás könyvszekrényeket az új magyar és új európai irodalom korszerűségei előtt. Az irodalom nagy megtartó erő. És nagy kard volt és lesz mindig a butaság, álszemérem, reakció és gazság ellen. Keressük a barátságot valamennyi kartársainkkal. Hogy egyesülve erősebbek legyünk. Hogy széjjelszórva a magánosságban el ne essünk akár a falu szörnyű esettségében, akár a kisváros kártyából, nőből, borból és árulkodásból szövött hálójában. A pedagógus etikus lény. A szocializmus elsősorban etikai érték. Amelyik mássá teszi az embert. Újjá és jobbá, hogy az közeledtekor már meglátszik belőle. Mi építők vagyunk. Felelős építők. Bizonyos szervesség van bennünk, határozottság és életteljesség. A dogma és amit jezsuitizmusnak hívnak, távol áll tőlünk. Egyetlen dogmánk: a korszerű pedagógia. Egyetlen célunk: az új iskola. Szlovenszkói tisztánlátó magyarok, segítsetek nekünk ! 6 81