Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Mi lesz Szlovenszkóból? - Pozsony és Szlovenszkó

össze Pozsonyt Szlovenszkóval. Mégis teljességgel más ország ez. Pozsony tíz esztendő óta amerikai tempóban nőtte ki magát nagyszerű adottságaiból. Pozsony a nyugat-keleteurópai tranzitó-zóna főpályaudvara lett. Ide visz minden út kelet, nyugat, észak és dél felől. Minden vasút erre megy át, mely Hamburgba vagy Sztambulba visz. A Duna pedig itt kapta meg első nagyjelentőségű kikötőjét kelet felé. Budapest és Bécs között a legsűrűbb közlekedési és árúkicserélődési vonalon fekszik, felszívta múltjában a magyar történelem minden jelentős oxigénjét és gócpontja volt a középeurópai alakulások állami, nacionális, kultúrális és gazdasági áramlásainak. Az új történelmi decennium megváltoztatta lakosainak rétegeződését s egyben erősebb tempóba sodorta minden izmát s új célokat tűzött eléje. Főváros lett, a Mihály kapu és a Dóm között széttárult karokkal járkál a civilizáció európai modorban s nem lehet kifogásolni nagyon, hogy Pozsony nem tart lépést mindennel, amit a dicsőséges rothadású európai kultúra mai börzéje bécsi és pesti piacán felhalmoz. Pozsony a szlovenszkói anziksz, amit Londonba vagy Berlinbe lehet küldeni, amikor barátaid érdeklődést tanúsítanak szűkebb hazád iránt. Igen, Pozsony érdekes város. Szegődjenek melléd kíváncsi idegenek, akik európai körutazásuk periszkópjával ide kötnek ki és magyarázd meg nekik, hogy ez a város nagyon jól él és az emberek kitűnően megértik egymást. Aki ismeri és európai szemmel nézi a középeurópai átalakulást, annak kedves eseménye lesz Pozsony társadalmi tanulmányozása. Németek, magyarok, szlovákok és csehek élnek itt a váraljai gettó pá j eszes zsidóival együtt, európai zsibvásár és balkáni káosz 155