Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Irodalmi notesz - Kúria és irodalom

taktikai vonalra mutat, amely kénytelen ma már számolni azzal, hogy Szlovenszkón magyar dolgokban nem lehet kihagyni az új nemzedéket. Nem fontos tehát, hogy most ki van és ki nincs Szentivánban. Mert, amikor majd a szlovenszkói magyar írók irodalmi fórumot fognak teremteni, amikor a szentiváni találkával állítólag egyáltalában össze nem függő Új Munkát fogják megindítani, a maguk könyvkiadójájáról fognak gondoskodni : ezt csak maguk közt tehetik. Mert az írókhoz köze lehet egy irodalmár vendéglátó gazdának, de az irodalomhoz, mint egy társadalomdarab, egy keletkező valami megnyilatkozásához: a kúriáknak semmi közük. Ezt üzenem Győry Dezsőnek, aki Szentivánra legalább véleménytadó nyilatkozatot kért tőlem: Nekünk, akik szabad alkotási erők kifejezéséhez ebben a mai szegénységben pénzt keresünk, el kell fogadnunk, más híjján a mecénások pénzét is, ha az adakozó kötelezettség nélkül adja. De ha az írókat ki akarjuk mozdítani az egyéni virtuozitásból s kollektív valamivé akarjuk mozdítani a szellemi életet Szlovenszkón: ezt csak önmagunkból csinálhatjuk meg. Mi mindnyájan, akik Szlovenszkóért, a korszakos írásért, az igazságért és tisztaságért harcolunk és ebben egyetértünk. 118