Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
arcába, s a nők visszanéztek rá: ez sem az, az sem az... S akkor úgy rémlett neki, bogy egy asztalnál a két nő közül az egyik ismerős, talán ő az, bár lelhet, hogy az utcán látta valahol. Habozva odament az asztalhoz, és végtelenül zavartan megkérdezte: — Bocsánat, nem magával beszéltem meg, hogy itt találkozunk? — Nem tudom magyarul beszélni... — mondta a nő, és a másik elfordult,, úgy kuncogott az esetlen jeleneten. Erre megkérdezte szlovákul, s a nő most imár ingerülten intett, hogy nem. Ügy inéztek rá, imint valami őrültre, mint egy megveszekedett vadállatra, aki azonnal elüvölti 'magát, és fel akarja falni a világot. Igazuk van... persze hogy igazuk van... Forróság öntötte el, és nyomorultul érezte magát, így csak egy ökör viselkedik, de hát ihol lehet az a nőszemély, miért nem int, ha látja, hogy itt kódorgok, mint egy bánatos kutya, amelyiknek a farkára léptek ... Még egyszer körülnézett, és már többen figyelték, a szeplős ápolónő sehonnan nem integetett feléje, s erre rohanva kimenekült az utcára. Éles szél várta odakinn, estére beborult és lehűlt az idő, közben az eső is esett, a szél ingerkedve cibálta a haját, könnyes lett a szeme. A villamossínek vályúcskáiban víz állt, s a gyorsan gördülő villamosok nekifutottak a víztócsáknak, és kinyomták a sínekből, de utána újra visszafolyt a víz, és hullámozva locsogott. A széllökések az úttest felett függő lámpákat is meglóbálták. Mogorva este kerekedett, ilyen idő májusban kedvetlenné teszi az embert. iMorvai a Grandba sietett,, az ismerős és biztonságos fénybe és melegbe, talán lesz ott valaki, akivel beszélgethet, vagy talán nem is beszélgetnének sokat, csak ülnének a sör mellett, néznék az (utcát, a mozgó lámpákat, és hallgatnának. Nyolc óra öt perc volt, végigment a kávéházon, de senki ismerőst nem látott, még a Nagyasszony sem ült dtit, talán mér lefekvéshez készülődik, és félve néz ki az ablakon. Annál tartózkodóbb volt, semhogy idegenekhez üljön le beszélgetési szándékkal. Egy pillanatra eszébe jutott, hogy ihazamehetne az Internátusba, de azonnal elvetette az ötletet. Adaimka biztosan megkérdezné, 68.
