Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

Mesterük, egy negyven év körüli piros arcú férfi készségesen beszélt vele. Örülnek, hogy riportot ikészít róluk, a munkájukról. Morvái előtt új emberi viszonylatok tárultak fel, és lehetőségek nyíltak: ő most felfedező, a kíváncsi és érdeklődő társadalom képviselője, mások élete és munkája iránt érdeklődik, vizsgálja problémáikat, és lehetősége van hozzá, hogy az addig ismeretlen emlberek személyes dolgaiból országos ügyet teremtsen. Hasonló ez a teremtéshez, mert azáltal, hogy az ember felmutat valamit, amit addig még nem ismertek, megteremt egy új élet tényt, egy ismeretet, mely világot, embert jelent. Megmutatja a világnak: Itt van, ilyen, vegyétek tudomásul! A kéményseprőket néha látják az embereik a városiban, csoportosan mennek, kormosak, és láthatólag nem törődnek azzal, hogy az emberek megbámulják és megmosolyogják őket, de ki tudja, mivel telik a napjuk, milyen veszélyeket rejt a munkájuk? — Velünk jöin? — kérdezte a mester. — Egy üzem kéményeit megyünk tisztára kaparni. A mai az érdekesebb és nehezebb munkáink közié tartozik ... Természetesen velük megy, haditudósító most az emberi tevékenység frontjáról, meglepetésekkel és veszélyekkel is számolnia kell. Át kell öltöznie, ha velünk jön .. . Keresett a számára egy vadonatúj kéményseprő-öltözéket: szűk fekete nadrágot, fekete zubbonyt, bakancsot és kerek fekete sapkát. — Kaparóvasat és seprűt nem kérek .. . — Nem is adnék .. . vigyázni ,kell magára, mert még beleesik egy gyárkéménybe ... Nevettek. Morvái átöltözött a fekete ruhába, és a tükörbe bámult: hunyorgó fiatal kéményseprő nézett vissza rá a tükörből, látszik rajta, hogy szalonkéményseprő, mert tiszta az orra, és a sapikája ügyetlenül ül a feje búbján. Ebben az öltözékben a ;poklok fenekére is bebújik, ha kell... Motorkerékpáron vitte őt Iki a mester az üzemhez. Útközben az embereket figyelte: nevették és mutogattak rájuk, ahogy meglátták őket; két kéményseprő egy motoron. S amikor az üzembe értek, és leszálltak a motorkerékpárról, két lány 59