Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

Adamka, Morvái másik szobatársa dühösen fejére húzta a takairót. — Ml történt volna, iba alszol még fél órát, és nem 'kapcsolod be azt a vacakot? — Nyugalom, testvér... 'ha később (kellek, nem érek rá borotválkozni, és szőrösen megyek az előadásra. Elismered, hogy jól inevelt emberihez méltatlan dolog szőrös pofával járni az előadásokra. — Hát .persze . .. nyúzd csak fényesre a kerek képedet... — Nem heverészhet mindenki egész délelőtt, testvér. Mi lenne akkor a szoaializmussal, soha nem épüJlne fel. Adamlka dühöngött. — Ki heverészik ... ki heverészhet, amikor te üvölteted azt a vacak szörnyeteget! Igor alacsony, testes fiú. Rendszerető, sokat ad magára. Reggel negyedórára lefoglalja a mosdót, és becsületesen megtisztálkodik. Háromnegyed hatkor kel, belkapcsolja a rádiót, csoszog, motoz a szobában, a mosdóban sokáig köhécsel, orrát fújja, és körülményesen öltözködik. Altalános vélemény szerint legalább félórai alvástól fosztja meg szobatársait. Utána Morvái Ikel fel, Adamika is kiibújik a paplan alól. A mosdó foglalt, Igor, mint egy mocsárban hempergő vaddisznó, fúj és hörög mosakodás közben. Adamka idegesen dörömböl a bezárt ajtón. — Hé ... meg ne fulladj, hé ... Az igyekezettől belefulladsz a mosdóba ... — Istenit... — morogja Morvái — istenit a rendszerető fejednek ... Hívhatjuk már a mentőket? — (kiáltott <be Igornalk. — Vagy a tűzoltókat? Zokniban topognák a szobában. Kellemes meleg van, a központi fűtés radiátora szabályosan sugározza a hőhullámokat. Nem úgy, miint otthon, hajnalban az ázott és fagyos moháira hasonlító rongyszőnyegen. A szoba berendezése célszerű: három heverő ágyneműtartóval, felettük könyvespolcok, két asztal, három szék és ugyanannyi ruhásszekrény. Az éjjeliszekrényeken állólámpák. Vastag szőnyeg a parketten. Közben világos lesz. Morvái és Adamka kapkodva mosakodnak, egyszerre szoronga46