Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

elvesztik élénkzöld színüket, hetekkel előbb beérnek. Idén korán lesz .a szüret. Jókor jönne az eső, ha valóban esni fog, meghizlalja a szőlőszemeket. Csak nagyon vad zápor ne jöjjön, mert a sűrű és sebesen hulló, csipkebogyónyi esőcseppek zölden verik le a szeméket, és a fürtök meg­ritkulnak. Egy heves záporeső több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Morvái elégedetten állapította meg, hogy ért a szőlőhöz, a földhöz is ért, tapasztalatai vannak állatokkal, gyümölcs­fákkal és öntözéses kertészettel, s emellett ért a gépekhez, működésük elveihez és méretezésükhöz, ért a dinamikához, a mozgások mechanikájához és a hőenergia törvényszerűsé­géhez. De mihez ért a legjobban? Vagy mondjuk így: mihez ért tökéletesen? Az emberi munka és tevékenység melyik területén szakember? Kiváló értője, mestere a problémák­nak? Ö, a kérdés megválaszolását el kell halasztani. Meg­látjuk. Majd a jövő .. . Öregmama, Varga bácsi, Nagyasz­szony, mit hoz az embernek a jövő? Az ember megy a gyalogúton és gondolkozik. Olyan dolgokról gondolkodik, melyek személyesen érintik, vagy amelyek szenvedélyesen érdeklik. Szenvedély ... Elő kell vennie a barna noteszt, bele kell olvasnia, és felidéz magá­ban egy kihűlt szenvedélyt, mely régen elmúlt, csak a nosz­talgia maradt belőle. Meg a szimbólumók: sasok, forgópisz­tolyok, vászon oldailzsákok és erdőszéli vén fatörzsek. Les­helyek, ahol vadra várt. S a szimbólumok feltámadnak, ezt a látogatását csupa feltámadás kíséri. Dombtetőre ért a gyalogút. Morvái visszanézett. A fák lombja között látta a csúcsos hajlokfedeleket. Túl rajtuk egy fehérlő út, mely mintha a dombok oldalába lenne bele­vésve, aztán a mező és rajta egy újonnan nőtt szalmakazal, s mindezeken túl a szomszéd falu. Aztán az égre nézett, és megfigyelte, hogy a feje fölött világosszürke, szinte ké­kes a borulat, mint a vadgalamb tollai, de nyugaton, ismét csak a láthatár peremén, ahonnan reggel a felhőujjak elin­dultak, egészen sötét az ég. Az a sötétség ideér estére, s ilyen rekkenő hőség után csak égiháborút hozhat magá­val, villámokat, melyek majd pillanatonként vakító fénnyel 15* 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom