Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

egy tölténnyel. Volt néhány katonafegyvere és egy géppisztolya, ezekkel vadászott, s eszébe sem jutott, hogy elővegye a mezőőr fegyverét. Egy alkalommal vette csak elő. Szüreti .mulatság volt a ikocsma udvarán. Marikával táncolt. Enyhe októberi éjszaka volt, langyos és ősszagű, tánc közben érezte Marika gyereklány mellét, erős szálú, fekete haját, meleg bőrét, melyet esténként a lugas alatt csókolgatott. Egy verekedő kérte le tőle Marikát. Bement a kocsmába, megivott fél deci rumot, egy darabig álldogált, nézelődött, majd kiment, hogy visszakérje a lányt. Menj innen! Azonnal menj innen! — mordult rá dühös szemmel a verekedő, amikor karjára tette a kezét, hogy megállítsa. Odalépett az illető bátyja is, Morva! egyedül állt szemben velük. Várta, hogy megüssék, és nem tudta, mi lesz azután. Marika állt elébe, és a testével eltakarta: Mit akartok vele? Morvái kábultan hátralépett. A verekedő tovább táncolt Marikával, és a bátyja ott állt a táncolók mellett, kissé oldalt, hogy a lámpák fénye ne essen rá, lomhán és fenyegetőn állt ott, két hosszú karja lelógott, néha a zsebébe nyúlt, a kését tapogatta. Morvái lassan eszmélt rá, mi történt, és nem sejtette, mit kellett volna tennie. Ha megüti a verekedőt, leteperik és kést döfnek bele. (Elvették tőle Marikát! ... A szégyen és kétségbeesés döbbenetével érte a gondolat, hogy elvették tőle az egyetlen embert, aki a faluhoz kötötte. Nyugtalan természet volt, elvágyott a faluból, de Marika nem engedte, nekifeszült a két gyereklány mellével, átkarolta a nyakát, és kérte, hogy ne menjen el, mert ha egyszer elmegy, soha többé nem jön vissza, tudja ő azt jól, hogy soha többé vissza nem jön... S így Morvái elhalasztotta az utazást, lekésett az autóbuszról, vonatról, szidta magát, és Marikát csókolgatta, tizenhét évesek voltak... S most elvették tőle . .. Zavaros gondolatokkal indult haza, elővette a kilences forgópisztolyt, és a zsebébe tette. A súlyos acél húzta a zsebét, és nyomta az oldalát. Űjra előhúzta, kivette belőle azt az egy töltényt, és néhányszor üresen elkattintotta a kakast; a lecsapódó kakas élesen és szárazon kattant az ütőszögön, s a dob simán elfordult 215.