Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

— Koldulok — mondta még Morvái. — Koldulok, és neon érzem magam megalázva. Büszke vagyok, hogy ezt .teszem. Bezárult (mögötte az ajtó, a lépcsőház most csavarvonal alakú örvény, mely magába akarja húzni, le a mélybe, a pincébe, a központi fűtés kazánjának poklába. Nyár van, köszörűs úr, a kazánban nem fűtenek, mit nyavalyogsz, ragyogj, komám, a boldogságtól, óriási voltál, nagyszerűen alakítottad a szerepedet, hozzád képest Othelló és Hamlet papírfigurák és sematikus alakok, te őstehetség, te világhírű színész! Még jő, hogy Kevi és Tamás a Grandban ülnek ... olyan asszonnyal találkozom ma, akit szeretek... vodka, szódával ... olyan asszonyt várok ,ma, aki miatt hónapok óta nyugtalan vagyok ... vodka, szódával... ma olyan csodálatos asszonnyal... vodka ... Leiszod magad, és tehetetlen leszel, figyelmezteti Tamás, egyszer én is így jártaim, és a nő az ágyából dobott ki... ma olyan, akinek az életében van egy pillanat, dúdolja Kevi... fiúk, ma olyan aszszony ... vodka, szódával... ez az asszony biztos hű marad, vélekedik Tamás, majd targoncán viszünk a találkára, jó? Uramisten, tíz perc múlva kilenc, majdnem megfeledkeztünk a találkáról, hová is kell .menni? .., Morvái Cikcakkban rohan az emberek között, mint az őz az erdei vágás .sűrűjében. Részeg marha, kiáltja valaki, akit meglökött. Kilenckor ott liheg és verejtékezik a Múzeum előtt. Kilenc óra múlt töt perccel, amikor az asszony befordult a sarkon, a fák koronáján homály ült. Zsuzsán {látszott, hogy sietett, és & szólt előbb: — Morvái... Hát mégis vár? Tényszerűen megállapító kérdés volt, nem csodálkozó, az asszony most zavartnak tűnt fel, [elvesztette szokott biztonságát, határozatlanul állt előtte. Morvái belekarolt, és az .magához szorította a karját — Prágában Török Ilona karolt őbelé —, észrevette, hogy ittas és -megkérdezte, miért ivott. — Találkoztam a barátaimmal, és ittunk ... — nehezen 159.