Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

Kerékpároztak vissza a szövetkezeti iroda felé, egymás nyomában hajtottak a Ikes kény gyalogutakon. — Éppen a szabad tartásos istállókról kell írnom — mondta Morvái az elnöknek zavartan —, nem sok jót írhatok róluk. — Ne írjon róluk ... Maguktól megszűnnek, jók lesznek garázsnak meg színnek, a gépek számára . .. — Mikor szűnnek meg? — Két-három év múlva új kampány indul, és a régi magától elsorvad. Csak ki kell várni. — S addig hány szűk medencéjű borjú nyomorog bennük? —• Addig még sok. Maga váltja meg a .nyomorúkat? Az elnök piros arcú, hízásnak indult fiatal férfi, a járási földművelésügyi osztály dolgozója volt, onnan helyezték a faluba, szövetkezeti elnöknek. Tudata abban a valóságban otthonos, ahol az állatnak nincs lelke, és az élettényeket, melyeket irányítania, befolyásolnia kell, számok és adatok képviselik. A zootechnikus bort hozott a szövetkezet pincéjéből, ittak, jó bor volt, újra ittak, és beszélgettek. A szövetkezeti elnök védte a saját érdekeit, Morvái védte az újságíró felelősségéről való elképzeléseit, így hát írnia kell a szabad tartásos istállóról.. . Mindig akad valami az életben, ami nem sikerül, állította az elnök, a sikerek felé vezető út tévedésekkel van kikövezve ... Azért írom meg, hogy használjak vele a szövetkezetnek ... Azért ne írja meg, hogy ne ártson vele a szövetkezetnek... Súlyos károkat okoztak vele maguknak ... A járás jóindulatának elvesztése még nagyobb károkat okozhat... Lehetetlen, hogy tudatosan rossz dolgokat tegyünk ... Nem okois dolog, hogy a szükségszerűen meglevő rossz ellen tiltakozva imég nagyobb rosszban részesüljünk... Beszélni kell a hibákról ... A körülmények határozzák meg,, mikor jobb hallgatni róluk ... Az elnök a szövetkezet érdekeit hangoztatva önmagát védte, meg a járásom dolgozó elvtársait, akik idehelyezték, mindannyian egy szerkezet részei, amely szerkezet a köz érdekében keletkezett, de saját ér143.