Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

— Jól odafigyelsz, jegyzeteket csinálsz, 'beszámolsz a hal­lottakról! Minden ötlet lényeges, minden utasítás döntően fontos. A központi hivatal bejáratában az egyenruhás, pisztolyos üzemi őrök hanyagul tisztelegtek a .meghívó láttára, Morvái felsietett a márványlépcsőkön; hófehér inge kihajtva a ka­bát gallérjára. A nagy ablakos, magas tanácsteremben négyszög alakban az asztalok, az újságírók kényelmes bőrszékeken üldögélnek. Komoly tájékoztató lesz, figyel­meztette előzőleg Lipták, a külpolitikai rovat vezetője, isme­rem a terepet, nagyszerű ifelketét kaptok és szendvicset vagy tormás virslit. Jó cég a mezőgazdaság, ott még van reprezentációs alap.. . Liptáknak csak félig van igaza, kecses porcelán köcsögökben párolgó kávé, mindenki any­ny.it iszik, amennyit akar, de tormás virslinek híre sincs. Talán gyenge termést várunk az idén. Az újságírók előtt jegyzetfüzetek, golyóstollak, oeruzák, arcukon gondtalan várakozás, kitartóan dohányoznak, a hegyes napsugarak átdöfködik a felfelé szálló füstöket; nagyvonalú látvány, ma itt lényeges dolgok hangzanak el. A beszámolót egy ötven év körüli elegáns férfi tartja, nagy gyakorlattal, folyékonyan beszél, és statisztikai ada­tokat sorol. Ajkáról .megannyi bunkóként perdülnek le a szá­mok és összegek, nem tűrnek kételkedést és ellentmondást, fölényesen érvelnek és bizonyítanak, szaporán kopognak az ember agyán, és befogadást kérnek, megértést és meg­emésztést,, önmaguk feloldását és megsemmisítését, beol­vasztását egy hatalmas ismeret- és tényhalmazba, a szocia­lista mezőgazdaság építésének folyamatába. Morvái fe­szülten fülel, becsületesen jegyez, de a számok gyorsab­ban peregnek, mint a ceruzája írni tudja, uramisten, mi itt a fontos és mi az elhanyagolható? Nem jegyez mindenki, a többiek kényelmesen cigaret­táznak, és megelégedést tükröző arccal iszogatják a kávét, néha suttogva mondanak egymásnak valamit, s az elegáns férfi egyre szórja az adatokat. Morvái mindinkább úgy érzi, tehetetlen a számokkal szemben, tudja, hogy mérhetetlenül fontosak, de agya nem bírja követni a mögöttük rejtőző tar­135.

Next

/
Oldalképek
Tartalom