Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

csúcsát maszái néven »Ngaje-Ngai«-nak, az »Isten há­zá«-inaik hívják. Közel a «nyugati csúcshoz egy leopárd aszott, megfagyott teteme fekszik. Senki sem tudja megmagyarázni, mit keresett a leopárd ilyen magasban." Olvassa a halódó író — a novella hőse — lázas monológjait, emlékei szerte­lenül csapongó folyamát és marcangoló Önvádját, melyet a fantázia és az asszociáció előcsalogat a. halálra készülődő lélekből; nagy író, mindent megszerzett az élettől, amit meg lehetett szerezni, hírnevet, pénzt, asszonyt, egyszóval felért a csúcsra, a Kilimandzsáró csúcsára, a megfagyott leopárd mellé, és most tudja, hogy meg kell halnia. Kemény legény, igyekszik fegyelmezeitten barátkozni a halállal, csak azt sajnálja, amit még tudott, de már nem írhat meg soha... Utána a Francis Macomber rövid boldogságát olvasta el, és megrendítette a rokonszenves amerikai férfi története, akinek éppen akkor kell elpusztulnia a felesége (véletlen?) golyója által, amikor igazi férfivá edződik a bi­valyvadászaton. Hemingway-nél kutyául kegyetlen a sors azokhoz, akik elérték a beteljesülést... Morvái érezte, hogy az írásokban megmagyarázhatatlan eredetű, fölényes erő rejlik, feszültség, mely benne is feszültséget kelt... Miért liőtte agyon az a gazdag ringyó Macombert? ... Az­tán már csak feküdt és gondolkodott... Ő nem hogy a Ki­limandzsáró csúcsára ért volna el, még a Lomnici-csúcson se, m volt, saját felelősségére feljuthatott volna, de félt, hogy a kötélpálya hatalmasan meghajlott és ködbe vesző drótkötele elszakad. De inem baj, oda még feljuthat, s a szimbolikus Lomnici-csúcs felé már elindult, szorongását legyűrte, és az imbolygó felvonókocsiban ül, ha lélekben maga alá néz a mélybe, borzas fenyőerdőket és éles csú­csú sziklákat lát maga alatt. S a magasban úszó pirostar­ka fülke imbolyog, himbálja a szél, de a drótkötél karnyi vastag, és több száz szívós acélszálból fonták, melyek sza­kítószilárdsága nyolcezer kilogramm a 'keresztmetszet egy négyzetcentiméteirére .kifejezve, hahó, megyünk a csúcs fe­lé ... Kiválóan érezte magát, újból bekapcsolta a rádiót, és az esti programján gondolkozott. A hangszóró a napi prog­ramot sorolta, az egyik Vencel téri moziban a Canga­111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom