Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
gai lány, korán érett és okos, Morvái felvillanó örömet és indokolatlan 'büszkeséget érzett, hogy 'előkelő idegen lehet országa fővárosában. Mialatt a kakaót itta, a lányra nézegetett, talán délutánra találkát kérhetne tőle, aztán meggondolta, lesz még nő, akitől találkát kérhet. S amikor távozott, elegánsan bólintott a lány felé, s az visszamosolygott rá ... Egy szó és találkoznak délután vagy este... így gondolta Morvái, és így volt, mert az ellenkezőjéről nem győződött meg, nem volt kíváncsi az ellenkezőjére, gondolataira formálta a világ képét... Jó érzés, ha az ember olyan gazdag élményekben, hogy kihasználatlan lehetőségeket hagy maga mögött, melyeket nem sajnál majd soha, mert önként hagyta őket .kihasználatlanul, nem volt szüksége rájuk, és az önbizalma megnövekszik, úgy érzi, sok mindent megtehetne, ha akarna, de nem akar, mert jól meg kell választania, hogy a bőkezű élettől melyik ajándékot fogadja el. Olyan dolgokat akar csak megtenni, melyek mögött nagyvonalúság és életerő rejlik. Igen, az életerő, ezt nagyon akarja érezni, a saját erejét akarja érezni, mert gyengének már sokszor érezte magát, és végre vége legyen a gyengeség és bizonytalanság korának. A Vencel tér egy szűk utcában folytatódott, itt csak gyalogosok jártak, aztán egy széles keresztutca következett, de Morvái egyenesen ment tovább, s egyszerre egy szűk utcában találta magát, a házak szembenéző ablakaiból kihajolva kezet adhattak volna egymásnak a lakók. A Vencel tér zúgó és csörömpölő forgalma után nevetségesen hatott a keskeny utcácska csendje és nyugalma. Tiszta anakronizmus, a középkor levegője leng a sikátorban, az aranycsinálás és boszorkányégetések korának légköre párolog elő évszázadok süllyesztőjéből. Hol 'vannak a széles karimájú kalpagos prágai polgárok és az alabárdos katonák, meg a hosszú szoknyás nőszemélyek? Diáklányok jönnek vele szemben harisnya nélkül és magas sarkú cipőben... Édes kis lánykák, mondja gondolatban Morvái, ti már felszabadultatok a sötétség és bigottság járma alól, nem a középkorból jöttök, szabad elveket vallotok, és ezért előszeretettel csókolóztok szikrázó villanyfényben, ; nyilvánosan ... Kihí106.
