Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Révay István: A demográfia tükrében

fejlődésének szempontjából, mert csak politikailag asszimilált elemmel kapcsolatosan kialakult magyarsághoz való tartozási szemlélet átragadt az etnikailag magyar tömegre is, és megelőzött minden elkülönített etnikai öntudatosulást. Egyetlen előnyös vonás, amit kisebbségi sorba szakadt anyanyelvi tömegünk e korszakból magával hozott: az uralkodó nemzetiség felsőbbrendűségi érzése, melyet mint államalkotó nép a reá nézve oly kedvező időszakban magába szívott. A harmadik időszak az új államkeretben való kisebbségi élet hozta behatások szakasza. Tömegünk a történelmi országrészek etnikailag fejlett fokú nemzetiségeinek körébe és világába került, oly környezetbe, ahol a szemlélet és állami berendezkedés a nemzetiségi differenciálódás elvén épül fel. Nemzetiségpolitikai helyzete és érdeke az elcsatoláskor máról holnapra teljesen fordított lett. Ha előbb az volt az érdek, hogy az etnikai választóhatárok az egységes politikai nemzet koncepciójában feloldódjanak és elmosódjanak, úgy most, a védekező visszavonulás órájában, az éles külső etnikai választóvonal stratégiai védővonalként való megvonása vált szükségessé. A helyzet kuszált volt. Kisebbségünk szinte nem tudta önmagát megtalálni. (L. eleinte az „őslakos" koncepciót, mely után tudott csak a nemzetiségi koncepció beidegződni.) Az eredeti anyanyelvi tömegnél hiányzott a szükséges etnikai megalapozottság, a félig asszimilált, kétnyelvűvé vált és hasonló rétegek részbeni gyors visszaorientálódása, és részbeni határozatlan állása és magatartása pedig rendkívül megnehezítette az eligazodást. Bármennyire is válságosnak látszott azonban eleinte a kép, csakhamar jelentkeztek azok az előfeltételek, melyek a tisztázódást és az új nyomokon való elindulást megindították. Kétségtelenül elősegítette az „átcsoportosítás" folymatának megindulását a félig asszimilált rétegek gyors leválása is. A háborús és államfordulatkori élmények látókörtágító hatása erős lépést jelentett szélesebb tömegeink nagy részénél az olyan kultúrszínvonalbeli emelkedés felé, amely a nemzetiségi öntudat kialakulását teszi lehetővé. A társnemzetiségek etnikailag elzárt szerveződésének példája ösztönző hatást gyakorolt. A demokratikus államrendezés légköre szintén meghozza a maga nevelő hatását. A múltból áthozott felsőbbrendűségi érzés pedig - mely 20 évi kisebbségi élet múltán is ott szunnyad széles rétegeink tudatában - ha fokozatosan is, de magyar etnikai öntudattá alakul át. Ezek azok a tényezők és mozzanatok, melyek kisebbségi tömegünk etnikai fokozatú közösséggé való átformálódásánál a megindítás és fejlesztés szerepét viszik. Öntudat nélküli nyelvi elemünk kiszolgáltatottsága ugyan tovább tart, az idő azonban a fokozódó nemzetiségi elkülönülés irányában dolgozik, és a kisebbségi akció mind szélesebb rétegekig ér el. Az életbe épített tör31