Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság

reértett nemzeti missziót véltek betölteni azzal, hogy ahol csak tehették, táplálták az anyaországbeliek bizalmatlanságát a kisebbségi magyarokkal szemben. Eza lehető legrosszabb módszer, mert eszerint már csak kivételnek számít a „hű" és „jó" magyar - láttuk, hogy ezt a nézetei mily bűnösen támasztották alá a kisebbségi sorból Magyarországra hírt vivők is s a helyes módszernek éppen fordított irányt kellene követnie. Mert igaz, hogy a csehszlovákiai magyarság másképpen gondolkodik, mint a magyarországi, s ez gátolhatja a kölcsönös megértést is, de Széchenyi Istvánnal mondjuk: „Ha nem vagyunk is egyvéleményűek, magyarok maradunk azért mégis mindnyájan, mit soha nem kellene felednünk!" Aki nem magyar, azt amúgy is meg lehet már távolról ismerni - csak hát a magyarság ismertetőjelei is részben mások lettek Csehszlovákiában, mint Magyarországon: ez okozza talán a legtöbb félreértést Magyarország előtt. A csehszlovákiai magyarság különösen a nemzeti műveltség terén messze elmarad a magyarországi mögött - hiszen az önálló nemzeti létnek olyan tradícióit sem birtokolta, mini az Erdélybe szorult magyarság íg

y nemzeti erényeit inkább általános emberi tulajdonságaiban lehetne fölfedezni. Ez a különbség a magyarországi és csehszlovákiai magyar közt azonban ne adjon okot se az aggodalomra, se a bizalmatlanságra, mert eddig jórészt csak a körülményekhez való józan és egészséges alkalmazkodás jelentkezett: hiszen a magyar típus, amelv kedves lehet Budapesten, az bizony a kisebbségi helyzetben meg sem állhatna helyét! Hová jutna a kisebbségi magyarság, ha tagjai oly merev negációval viseltetnének az új viszonyokkal szemben, mint a budapesti magyar? A legnagyobb baj, hogy Magyarországon többnyire idegen és veszedelmes hatásnak könyvelnek el már minden változást, amin a csehszlovákiai magyarság keresztülesett. Attól tartanak, hogy a kisebbségi sors jótét voltát kellene elismerniök, ha elfogadnák a kisebbségi magyar ember új erényeit. Pedig a magyar történelem alakító hatását kellene e szűk látókörű nézetek helyett fölfedezni. Mert a csehszlovákiai magyar ember nemcsak a csehszlovák demokráciának, hanem e demokratikus rendszer gyakorlati fogyatékosságai ellen, a demokrácia számonkérésével folytatott húszéves harcnak is köszönheti új erényeit. E húszéves küzdelem programjában szerepelt mindenkor a magyarországi kapcsolatok szabadabbá tétele is. * E kapcsolatok rendezése és rendszeresítése jórészt Magyarország és Csehszlovákia viszonyától függ. A Duna-völgyi békéért oly könnyen lelkesedő csehszlovák körök kedvenc vesszőparipája, hogy a kisebbségi magyarok hídszerepet töltsenek be a két nemzet közt. Eddig azonban a csehszlovákiai ma214