Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Haltenberger Jenő: A parasztság

rópai okokon kívül egyéb okai is vannak. Az egyik az, hogy a magyar gazda tengeritermelésen kívül elsősorban gabonatermeléssel foglalkozik. A dohány*, cukorrépa- és paprikatermelés szigorúan kontingentálva van a magyarvidékeken, s a kontingensek kiadásánál nemegyszer politikai szempontok érvényesülnek. Ezenkívül a bortermelés a boradó magasságának következtében nem jövedelmező. Mindehhez még hozzá kell tennünk, hogy a magyar gazdatársadalom a kormány részéről nem részesedik aránylagos támogatásban. A magyar gazda e támogatás hiányában terményeit nem tudja gyárilag feldolgozni. A magyarlakta részeken továbbá nagyon kevés meliorizációs munka folyik: alagcsövezés, csatornázás, folyószabályozás csak elvétve teszi könnyebbé a magyar gazda életét. Az eladósodottság másik oka az, hogy a magyar gazdatársadalom a gazdasági konjunktúra ideje alatt beruházott, s ami nagyon könnyen ment, kölcsönöket is felvett. Házat épített, mezőgazdasági gépeket vásárolt. Az 1930-ban bekövetkezett gazdasági krízis idején azonban, mikor a gazdasági terményárak és az állatárak lezuhantak, a gazdatársadalom nemhogy adósságát nem tudta törleszteni, de még kamatait és adóját sem tudta megfizetni. A gazdatársadalom eladósodottsága olyan katasztrofális méreteket öltött, hogy a kormány is igyekezett a gazdákon segíteni, s kiadta az 1936. évi április l-jén kelt 76-os számú kormányrendeletet, amely a mezőgazdasági kényszeregyezségről szól. Hibája azonban ennek a rendeletnek, hogy csakis olyan birtok eshetik kényszeregyezség alá, amely 80 %-ig adósodott el. További hibája, hogy a kiegyezéshez a hitelezők többségének a hozzájárulását írja elő. A kényszeregyezségek technikai lebonyolítása is nagyon nehézkes, mert kevés szakbíró és szakreferens intézi a kényszeregyezségek ügyeit. A magyar gazdák közül különben - talán tájékozatlanságuk miatt - sokan még a rendeletben rejlő lehetőségeket sem használták ki. A gazdák helyzetén a gabonamonopólium is keveset változtatott, mert igaz ugyan, hogy a gabonamonopólium megvédi a gazdákat a gabonaspekulációval szemben, óriási hibája viszont, hogy rendelkezésére a szlovákiai gabonának is a prágai fuvarparitáshoz kell alkalmazkodnia. A földreform több oldalon érzékenyen érintette a magyar földműveseket. Veszteség érte már őket a földek szétosztásánál, ahol egyrészt hatalmas tömegek lettek munkanélkülivé, másrészt kevesebbet kaptak, mint amennyi megillette volna őket. Kellő állami támogatásban nem részesülnek, a földosztás következtében csökkent az állatállományuk, s hanyatlott földjük termőképessége. A telepítéssel végül pedig nagy területek összefüggő magyar etnikuma bomlott fel. Ha azt vizsgáljuk ezután, hogy a magyarság súlyos helyzetében miként igyekezett megtartani életét, hogyan igyekezett egyesült erővel megerősíteni állásait, elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy mit 154