Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Bólya János: A polgárság

így a népi szellemiség könnyen és egységesen alakulhatott ki a magyar fiatal értelmiségben. Az is természetes, hogy az új értelmiség viselkedésében is más lett. A dzsentriskedés ismeretlen, mint az a póz is, amit valaki az úri mivoltára való hivatkozással szokott fölvenni. Beszéde természetes lett, s társadalmi osztály- vagy személymajmolástól mentes. Közvetlen kapcsolatát a néppel sem külsőleg, sem lélekben nem vesztette el. Önmagán belül egységes maradt, s egy népével is. Nem emelték ki, nem emelték föl, és nem is lehetett hová mennie. Mindezeken túl azonban legfontosabb, hogy az új polgárság szinte teljes egészében elvesztette minden érintkezését az arisztokráciával, a földbirtokos osztállyal s általában a gazdagokkal. Igaz, ez a réteg nálunk nagyon kicsi, de ez a kis réteg ma a kisebbségi magyarság életében igen nagy szerepet játszik. A közélet minden vonalán ma ez a réteg dominál, s vele az új polgárságnak sem személyi, sem társadalmi érintkezése nincsen. A magyar kisebbségi életen ma végighúzódik egy szakadék, amelynek az egyik oldalán vannak a magyar intézmények a régi elemekkel s az említett vezetés alatt, a másik oldalon pedig az új magyar polgárság; amely a magyar életben való lehetőségeit keresi. A szakadék áthidalására most történnek a kísérletek. Az intézményekbe itt-ott bekerül a fiatal értelmiség egy-egy tagja. Jelentősége azonban nem olyan, hogy az új népi, polgári elemeket magával vihetné. Valami egységes nagy megmozdulásra lesz szükség, hogy a polgárság aktivizálása révén maga a magyar nép töltse meg valóságos életével a magyar szervezeteket, s elindulhasson a népi élet fölemelkedése, kiteljesülése. A magyar nép megszervezése és felemelése csak ennek az új polgárságnak az elitje által s ezen keresztül lehetséges. Mozgalmaknak ma csak ez tud olyan szellemi tartalmat adni, amely megmozgatja a tömegeket, s a polgárság munkára kész elemeit csak ez tudja a munkába bevezetni. Ez az egységesen megmozdult népi polgárság tudja csak a népet fölemelni és vezetni. Ez az elit eddig külön utakon járt, forrott és érett. A kisebbségi magyarság szellemtörténetét alakította. Kiépítette annak idején az összes csehszlovák egyetemi városban a főiskolás szerveket, megteremtette a főiskolások országos szövetségét, rendezte a híres és mindig országos eseményt jelentő diákkongreszszusokat, irodalmi esteket rendezett és magyarországi írók turnéját, megteremtette a Sarlót, később a Magyar Munkaközösséget. Ott volt a Közművelődési Testületek kiépítésénél, és a községi könyvtárak ügye a szívügye volt, megcsinálta a Tavaszi Parlamentet s a koraszülött Kisebbségi Társaságot, az Új Szellemben kihirdetett egy bátor és az idők szellemének megfelelő szellemi állásfoglalást. De még mindig kívül áll azon, amit hivatalos magyar közéletnek neveznek. Pedig ma már egységesen jelentkezik munkára a meglévő magyar keretekben. 149