Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

szlovák kormány a felhatalmazási törvény alapján 1935-ben a 250. sz. alatt rendeletet adott ki a gazdaadósságok rendelkezéséről, majd 1936. évi 76. számú kormányrendelettel a gazda-kényszeregyezségi eljárást honosította meg. A kényszeregyezségi eljárás papíron lehetőséget nyújt az adósságok rendezésére. Azért csak papíron, mert a kényszeregyezség alá olyan adósságok tartoznak csupán, amelyek nincsenek telekkönyvi jelzáloggal biztosítva, vagy amelyeknél a hitelező hat hónapnál előbb nem szerzett végrehajtási zálogjogot. Ilyen tartozás Szlovákiában igen kevés van. A telekkönyvileg nem biztosított követelések miatt pedig nem érdemes megindítani az egyezségi eljárást, mert a bírósági illetékek mérséklése ellenére az eljárás költségei felemésztik az elérhető előnyöket. Szó van már csaknem egy esztendeje a Mezőgazdasági Segélyalap intézményéről, azonban ez még mindig csak javaslat formájában fekszik a Földművelésügyi Minisztériumban. A javaslat szerint az alap a gazdaadósságokat konvertálni fogja, és készpénzhitelt is nyújt a gazdának. A hitel kamata 3-4 százalék lenne. A segélyalap természetesen a bankokkal karöltve végezné el az adósságrendezés munkáját. Nálunk azonban nehéz lesz a megoldás a csehszlovák pénzpiac egyéb érdekeltsége, merevsége és strukturális bonyolultsága miatt. A szlovákiai magyarságnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdaadósok és a hitelezők érdekei kiegyensúlyozódjanak. A történelmi országrészekben a földbirtokok 21 százaléka adósságmentes, Szlovákiában és Kárpátalján csak 11,4 százaléka. A köztársaságban jelenleg 370 000 mezőgazdasági üzem adósodott el, az eladósodás összege 26 milliárd korona. Nemcsak a gazdának, hanem az egész közgazdaságnak érdeke, hogy a mezőgazdasági üzemek visszanyerjék hitelképességüket a gazdaadósságok megfelelő konvertálásával és az adósságok állami könnyítésével. Az eladósodott mezőgazdasági üzem nemcsak a szükséges beruházásokat nem tudja végrehajtani, hanem annyi alkalmazottat sem tud foglalkoztatni, amennyit üzeme megkívánna. Az eladósodott üzemekben a felére csökkent a foglalkoztatottak száma, ami a falusi munkanélküliség emelkedéséhez vezetett. Szociális szempontból tehát egyrészt ezért vár sürgős megoldásra a gazdaadósságok rendezése, másrészt azért, hogy a gazdasági válság alatt legtöbbször a gazda hibáján kívül felgyülemlett adósságoknak ne legyenek nálunk sem tartós haszonélvezői. * Az utóbbi évek folyamán a szlovákiai magyarság körében fokozódik az érdeklődés a gazdasági kérdések iránt. Főiskolás szervezeteink a három egyetemi városban gazdaságpolitikai szemináriumban képezik magukat a kisebbségi élet gazdasági részére, nyári főiskolás kongresszusaink legfonto139