Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

szűnt, vagy az ekkor alakult Gazdasági Szövetkezetek Szövetsége vette át, amely tulajdonképpen a Központi Szövetkezet alvállalata. A magyar szövetkezetek idegen központok kezelésébe kerültek. A hitelés egyéb szövetkezetek - a fogyasztási szövetkezetek kivételével - a Központi Szövetkezet kezelésében maradtak, a fogyasztási szövetkezetek nagy része az áruelosztóknál, majd később áruelosztók híján nagykereskedőknél szerezték be áruszükségletüket. Az államfordulat után ugyan magyar részről is megindult egynéhány szövetkezeti kezdeményezés, amely ma már a jól megérdemelt feledés homályába került, de 1925-ig eredményes megmozdulás nem történt. Három nagyobb szövetkezeti szervezkedés indult közvetlenül az államfordulat után, azonban hozzá nem értők vezetése miatt rövidesen fel kellett számolniuk, kettő közülük csődbe került. A bukás magában nem lett volna nagyobb baj, azonban a következményt még ma is érezzük, ezeken a vidékeken a magyar falvak népe még ma is idegenkedik a szövetkezeti mozgalomtól. A kényszerközpont üzleti balsikerei után csak egy magyar központ tudott létesülni, ez is a legszerényebb anyagi keretek között, 1925-ben. A Hanza szövetkezeti áruközpont, amely Galántán székel, 1925. június 18-án alakult. Az alakuló közgyűlésen 44 magyar szövetkezet képviseltette magát, az üzletrésztőke 55 000 korona volt. Ma a központ kötelékébe 215 fogyasztási szövetkezet tartozik 240 eladási hellyel. A szövetkezeti mozgalom mai helyzetképéről később lesz szó. A szövetkezeti mozgalom korlátait még egynéhány későbbi törvény szabta, illetve építette tovább. A fióktilalmi törvény után megint egy nagyobb szabású korlátozó rendelkezés történt. Az 1933. évi 44. számú törvény megtiltotta az új pénzintézetek szervezését. Ezzel megakadt a hitelszövetkezetek szervezése 1937 szeptemberéig, amikor a kormány Szlovákiában 50 új hitelszövetkezet létesítését engedélyezte azzal a feltétellel, hogy a szervezendő hitelszövetkezet székhelyének legalább 10 km távolságra kell lennie a járási székhelytől, továbbá a cégbejegyzés csak a minisztertanács hozzájárulása után történhetik meg. A járási székhelyeken ugyanis már letelepedtek vagy affiliáltak a nagy cseh pénzintézetek, továbbá a Földműves Kölcsönös Pénztárak (a csehszlovák agrárpárt érdekeltségében álló hitelszövetkezetek), így ezeknek 10 km-es körzetben érdekszférát teremtettek az új rendelkezéssel/ A szlovákiai magyarság nemzeti vagyonában a legnagyobb veszteséget a csehszlovák földreform okozta. A földreform alapjait az 1919. évi 215. számú, úgynevezett lefoglalási törvény vetette meg. Csehszlovákia összesen 4 057 158 hektárnyi területet, az összterület 28,62 százalékát foglalta le a földreform céljaira. A köztársaság magyarlakta területe 939 007 hektár, ebből a 132