Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

jelentett a hontalanok ezrei számára. A vámtörvény mély szakadékot vont a cseh polgári és ellenzéki tábor közé. A törvényjavaslat ellen a szocialisták a kommunistákkal együtt a prágai parlament legerőszakosabb és legrombo­lóbb obstrukcióját fejtették ki, s az utcát is véres tüntetésekre izgatták föl az „úri koalíció" ellen. A vámkoalíció idején az volt a helyzet, hogy a polgári többséget csak a Szlovák Néppárt és a németek s esetleg magyarok egy ré­szének segítségével lehetett alkotni. E helyzeti előnyt a szlovákok, a németek és magyarok kihasználhatták volna, ha a három nemzet szolidáris politikát követ. De a szlovákokat Kramář a tartományi reformmal külön leszerelte, és a németek is Hodžával külön egyeztek ki minden előzetes programígéret kikötése nélkül, s így helyzeti energiájukat elvesztették. Ilyen körülmények között a Magyar Nemzeti Párt - amely egyedül ragaszkodott előzetes garan­ciákhoz, s főleg a földreform végrehajtásának megállítását kívánta, s a Koc­zor-féle javaslat szerint azt az elvet akarta érvényesíteni, hogy a magyar több­ségű vidéken minden kisajátított földet magyar földigénylőnek kell juttatni - kezességek hiányában belátta, hogy az aktivista politika kilátástalan, s ön­ként szakított az aktivista kísérlettel. A szlovákok már 1929-ben megbánták lépésüket, belátták, hogy a tartományi önkormányzat nem elégítheti ki au­tonomista követelésüket, és ellenzékbe vonultak. A német aktivista kísérlet egészen 1938-ig tartott, de ez is ugyanolyan teljes kiábrándulással végződött. * Ettől kezdve a magyarság két pártja megint egyre szorosabb fegyverbarát­ságban küzd egymás mellett, a keresztény világnézetben, a nemzeti program­pontokban és az autonómia követelésében teljesen egyek voltak. így 1927­ben vállvetve vettek részt a községi, 1928-ban a tartományi választásokban. A következő évben, 1929. október 27-én a Szepesi Német Párttal közös vá­lasztási csoportként 257 231 szavazatot szereztek. A keresztényszocialista párt a közös listán 5 képviselőt, 2 szenátort, a Magyar Nemzeti Párt 3 kép­viselőt és 4 szenátort s a Szepesi Német Párt 1 képviselői mandátumot szer­zett. Képviselők lettek: Dobrányszky János, Fedor Miklós, Hokky Karoly, Jabloniczky János dr., Szüllő Géza dr. keresztényszocialisták, illetve 1 íolota János dr., Szent-Ivány József dr. nemzeti pártiak és Nitsch Andor Szepesi Német Párt-i; szenátorok: Böhm Rudolf, Grosschmid Géza dr., keresz­tényszocialisták, Füssy Kálmán, Korláth Endre dr., Richter János és Szilassy Béla dr. magyar nemzetiek. Ez alkalommal a Magyar Nemzeti Párt elégedet­lenjei, Mohácsy János dr.-ral az élükön, Országos Kisgazdapárt címen akar­ták megbontani a magyarság egységét, de csak 6894 szavazatot tudtál elragadni. A polgári koalíció évei (1926-29) a gazdasági javulás időszakával estek 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom