Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Darvas János: Politikai életünk húsz éve
a legszélsőségesebb csehszlovák nacionalisták is szívesen látják a marxizmus, sőt a kommunizmus hirdetőit a magyarok között. Az emigráns magyar marxisták és itteni elvtársaik csak a nemzetközi szocializmusba lovalták magukat, s nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni csehszlovák elvtársaik magyarellenes nacionalizmusát. Az országhatárokért folytatott véres harcot voltaképpen csehszlovák részről is, magyar részről is marxista kormányzat folytatta, s elsősorban a marxista munkások részvételével, ennek ellenére a harcok elmúltával alig egy hónapra a magyar emigráció már szívesen látott vendég volt, és politikai fegyver társként korteskedett a csehszlovák marxizmus nacionalista céljai mellett. A kormány magyar sajtószolgálatát egész 1933-ig csaknem kizárólag emigránsok látták el. A magyar marxizmus nemzetköziségére és a csehszlovák marxizmus nemzeti jellegére jellemző adat, hogy míg a magyar marxisták már 1919 márciusában a kommunizmusba kanyarodtak, Csehszlovákiában a szociáldemokrata pártból csak 1920. szeptember 25-én szakadt ki a kommunista baloldal, s a csehországi cseh és német kommunisták két külön pártja csak 1921 októberében egyesült egy egységes internacionalista kommunista pártban. * A magyar népnek ilyen körülmények közt két politikai arcvonalon kellett védekeznie: a csehszlovák nemzeti terjeszkedés politikájával szemben és az erejét bomlasztó belső osztályharc ellen. A nemzeti önvédelemhez egy átfogó nemzeti pártra lett volna szükség, ezt azonban a hatóság nem engedélyezte. Az osztályharccal szemben két mederben indult meg a küzdelem: világnézeti és osztályalapon. A régi néppárt és a Giesswein-féle keresztényszocialista párt eszméinek hívei az Ausztriában akkor annyira előretört keresztényszocializmushoz hasonló osztály fölötti világnézetet állították az osztály harccal szembe, a Nagyatádi-Szabó-féle régi magyar kisgazdapárt hívei pedig fölismerve a csehszlovákiai magyar nép zömének, a gazdaosztálynak nemzetfönntartó jelentőségét, osztályjellegű, de ízig-vérig nemzeti szellemű magyar kisgazdapárt megszervezését tartották célravezetőnek. A keresztényszocializmus hívei emellett a marxista internacionalizmus ellensúlyozására a keresztény-katolikus világnézet nemzetiségi univerzalizmusát hirdették. Nemcsak a magyarság körében, hanem a németek és később a szlovákok között is számítottak terjeszkedésre, s ezért a mozgalmat mindhárom népet felölelő őslakos alapra építették. De azért négyötöd részben mindig a magyar szavazótábor állt a párt mögött. Neve kezdetben a MagyarNémet Szociáldemokrata Párt ellensúlyozásaképpen Magyar-Német Ke,109
