Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Győry Dezső - Gyomoridegesség

GYÖRY DEZSŐ GYOMORIDEGESSÉG A veszett szörny nyakon ragad és fut velem és átszalad fölmérhetetlen tájakat s az étkezőben a falat felakad torpant torkomon no, barátom, hát micsoda vad gondolatnak ág-boga ütött bután beléd oda hogy ez a drága vacsora nem ízlik többé hirtelen tán rá gondolsz, ki éhezik vagy ki verejtékvérezik vagy ki tevéled vétkezik és hiányosan étkezik hogy elfordulsz és elborulsz hullámok járják testedet szemed villanyba temeted agyad hírekkel eteted repülsz, látsz, élsz-halsz, teheted mi bajod hát, hogy így bomolsz nézz szét, mi minden a világba egy bajnok bokszot kap hasába és milliót, a Duce lába Keletre hág, és Moszkva kába vágyat hitet: tervgazdaság Gandhi börtönből hisz s remélget Lindbergh perért szid egy vigécet a világ ún már merszet, félszet a világ alig ér egy élcet s egy fabatkát biztos nem ér tudom, ezen már nem segít semmi. Mindent tudsz. S nem hevít talán csak ő. S te lépteit és testének tájképeit szeretnéd nézni még soká 61