Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Merényi Gyula - A Kriván és az ősz

MERÉNYI GYULA A KRIVÁN ÉS AZ ÖSZ Múltán sötét Viharnak Fagyot ködöl a Krlván, Rémítnek felhő-gondok, Fázásból, búból, bajból Mégis szivárványt bontok. Mert kedvvel tárulkoznak. Rejtők és jók a völgyek. Adakozó a patak, Sorsos, búsak a fenyők S nagy, megértők a tölgyek. Szelíd kéken száll a füst, Szomorú-hűlltak, vertek. És csöndesek a kunyhók, A kapuk bízó-nyitvák De fosztott, árvák a kertek. Már itt is drága ősz van. Mélyül a jóság, bánat. Fakó útján ha est ér. És halk „poklona,, köszönt, S szólok szelíden: testvér. 89