Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Győry Dezső - Újarcú magyarok

«YÖRY DEZSŐ ÚJARCŰ MAGYAROK Csodálatos csillagok, botorkáló fiatal szikrák, más fényű, más lángú, más színű tüzek, csillogjatok, égjetek, szálljatok erre, szálljatok arra, szálljatok szerte, vár az ég, komor ég, fekete magyar ég. Nagy próbáknak ideje jött ránk, nagy sorsok omoltak a sárba, szent új komoly fiatal arcok változtak át a végzet parancsára, mássá, mint voltak, akiktől lettek ök is, változott szent szomorú arcok, kik bűnhődünk az apák vétkeért. Csodálatos csillagok, a szegénységben gazdagúlt világok, nyers szenvedések ózonja telíti körültetek az éles levegőt, villámosabb ájerfean élve, mi sorról-sorra öldösi ki már is sok torz botorság szívós vén csiráit, hiába futtok sorsotok elől: az új problémák üstökös farkától szalajtatott felkinzott mag kigyúl és új vonást vág a magyar ég fején. Keresve mosolya értelmét, meglelitek rossz sorsa nyitját, s más ráncokat Ígértek szájszögére és egére más nappalt, más alkonyt s piiienőbb éjszakát, — haragvó gőgök s hangos hetykeségek helyére odaguggol vezeklő szenvedésünk többlete: s vad homlokok s nagy Lajszok durva táján szép völgyként nyílnak röptötök nyomán komoly szomorú emberi vonások. Csodálatos csillagok, másúlt magyarok fiatal arcán mély hűs nyílt Szemek, kik ott bodásztok még a szembatáron, hol a lehullt ég a leg /ü' ösebb, a legfeketébb: a legmagyarabb új Géniusz szentlelke erejével, mint lázadó jó szörnyű óriás marokra kaplak tií-enneteket a magyar élet tépett peremén s új arcotok nagy missziós tüzével felváglak a zenitre: csillagok, kezdjétek roppant rendelésteket! 55