Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Földes Sándor - Velünk leszel

FÖLDES SÁNDOR VELÜNK LESZEL Felbukkansz, fiam, a parttalan időből lélekfényü arcodon véres gond rémlik: pajtásaid vállát már a fegyver nyomja dalolva menetelnek tragédiák felé talán csak egy lépés, - hisz a fegyver azért van! ifjú szívek zenéje fuldoklik a marsban mit eléjük kiáltottál, szavad úgy sikoltoz a porban, mint széttépett, szegény életed lettél volna jel a fiatal erdőben lángoló lomb, hogy nőni, égni kell itt kacagó szenvedéllyel a szebbik életért s az életet gazoknak soha odadobni! az uccán már ott voltál, a harcot már megláttad munkáskezek emelik emléked a fényben mikor Május rikolt s jövendő ünnepét próbálja a milliók számára feltámadt kenyér együtt mentünk volna egy széles, nagy menetben kemény áradásban rabságot, bünt tiporva de visszatérsz még az ifjak piros arcán az örvény szélén vagy a győzelem előtt és mennydörögve zúg föl, amit nem élhettél: a szépség és öröm viharrá tornyosulva szétcsap a világon — Te ott leszel, velünk leszel majd zászlónk alatt rohamra dobolnak álmaid. 50