Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Csanda Sándor tanulmánya - A Sarlós-mozgalom

keivel. Az értelmiségiek bizonyos felsőbbrendűségi érzésétől többségük nem tudott egészen megszabadulni. A kongresszus folyamán is hoztak néhány olyan határozatot, mely politikai tévedésekről és utópista nézetekről tanúskodik. UltrabaloldaH határozatot fogadtak el a földkérdésben, helytelen következte­tésekre jutottak a nemzeti kérdés tárgyalása közben is. A második napon a csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedésével foglalkoztak. Elhatározták, hogy szocialista szakemberek kinevelése érdekében szakcsoportokat szerveznek. Négy szakcsoportot szerveztek: az építészek, az írók, az orvo­sok és a tanítók szakcsoportját. A harmadik napon a csehszlo­vákiai magyarság kultúrájával foglalkoztak. Peéry Rezső beszá­molót tartott a szlovákiai magyar irodalomról és határozatot hoztak a baloldali irodalom fejlesztése érdekében. Az irodalmi beszámolóval kapcsolatban különösen pozitívan értékelték a falusi szegénység életéről szóló ű. n. dokumentáris irodalmat: Dömötör Teréz, Morvay Gyula és Sellyei József munkásságát. A negyedik napon a nemzeti kérdést tárgyalták „Kelet­európai kérdés" címen. A tárgyalásokon lényegében tévesen értelmezték a nemzeti kérdést. Erre Fučík elvtárs is rámuta­tott az előadásokat követően. Az előadások előtt Fučík elvtárs, a cseh forradalmi értel­miség nevében igen jelentős üdvözlőbeszédet mondott. Fučík ebben a beszédében rámutatott arra, hogy össze kell fogniok azoknak a cseh és magyar haladószellemű értelmiségieknek, akik a burzsoá rendszerben együtt nyomorogtak és ugyanazt a harcot vívták a munkásosztály vezetésével a kizsákmányo­lás ellen. A sarlósok sem a parasztkérdésben, sem a nemzeti kérdés­ben nem vették észre, hogy nem lehet az egyes forradalmi fej­lődési szakaszokat átugorni. A földkérdéssel kapcsolatban azt hirdették, hogy a földosztás helyett a parasztoknak termelő­szövetkezetekbe, kolhozokba való tömörülését kell hangsú­lyozni. Ezzel szemben köztudomású, hogy előbb fel kell osztani a nagybirtokokat és maradékbirtokokat, ha a munkásosztály meg akarja nyerni szövetségesének a dolgozó parasztságot. Csak azután lehet szó a mezőgazdaság fokozatos szocializá­lásáról. A negyedik napon a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban irreális, látszatmegoldásos programmot dolgoztak ki a sarlósok. Mivel nem tudtak helyes feleletet adni a nemzetiségi problé­mára, középutas, opportunista megoldásra jutottak: a kelet­európai népek konföderációját hirdették. A konföderációról 4 Űj hajtások 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom