Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Csanda Sándor tanulmánya - A Sarlós-mozgalom

CSANDA SÁNDOR TANULMÁNYA A SARLÓS-MOZGALOM Az első Csehszlovák Köztársaság kapitalista rendszerének hatalmas ellentmondásai a felépítményben: az irodalomban, a művészetben stb. is éreztették hatásukat. A haladó értelmiség legjobbjai eljutottak az ipari proletariátussal való közös harcig, a kommunista pártig. Ez a munkásokhoz való fordulás és a marxizmus-leninizmus ismerete, egy új, magasabbfokú művészeti és irodalmi irány, a szocialista realizmus kezdetét jelenti. Az egykorú cseh és szlovák irodalomban ennek az új irányzatnak olyan hatalmas képviselőit találjuk, mint Peter Jilemnický, Ivan Olbracht, Jiři Wolker, Stanislav Neumann Kostka, Július Fučík és mások. A haladó magyar értelmiség egyik legjelentősebb mozgalma a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a Sarlós-mozgalom volt. A Sarló politikai tevékenységén kívül igen fontos szerepet játszott a kulturális és irodalmi életben is. A Sarló alapját főleg a főiskolások és a fejlettebb középiskolások alkották. 1928-ban alakult meg a sajóvölgyi Gombaszög-major mellett egy főiskolás cserkésztáborban. A Sarló programmja elsősorban nemzeti volt. Céljául tűzte ki, hogy tüzetesen fogja tanulmányozni a magyar kisebbség gazdasági, kulturális és politikai viszonyait. Kezdetben távol álít a marxizmus-leninizmustól és főként narodnyík típusú nézeteket vallott. A sarlósok első legkedveltebb írója Szabó Dezső volt. A narodnyíkokhoz hasonlóan kezdtek falura járni. Népmeséket, népdalokat gyűjtöttek és szociográfiával is foglalkoztak. Később a sarlósok kénytelenek voltak észrevenni a kalapácsot, a szervezett munkásmozgalmat is, mert a délszlovákiai falusi szegények jelentős része ekkor már csatlakozott a munkásmozgalomhoz. A sarlósok a falusiak ezernyi baját, elnyomatását vizsgálva eljutottak ahhoz az elmélethez, amelyet kutatásaik tárgyai, a falusi szegényemberek már előtte magukénak vallottak, a marxizmus-leninizmushoz. Szemináriumokat szerveztek, melyeken kezdetben a romantikus paraszti életet dicsőítették, Szabó Dezsőt, Ady Endrét, Illyés Gyulát, Győry Dezsőt olvasták. Később a szemináriumokban is túljutottak a parasztromantikán 47