Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Az állami szervek nyelvhasználata
A N ŕELVHASZNÁLAT 97 Biztosító Intézet köteles azzal törődni, hogy a tisztviselők nemzetiségi összetétele összhangban álljon a biztosított személyek nemzetiségi arányával). a. Az állami szervek nyelvhasználata Az önálló államokat, amelyek a háború után a szövetséges és társult főhatalmak szándéka szerint a volt Osztrák—Magyar Monarchia területén megalakultak, a nemzetgyűlés alkotmánybizottságának 1920. február 24-i 2442/1920. számú jelentése szerint nemzeti államoknak kell tekinteni. A győztes hatalmak ezeket az új államokat modern államokként szerették volna felépíteni. Történelmi, földrajzi, gazdasági és közlekedési okokból azonban szükséges volt „befogadni" egyes nemzeti kisebbségeket is. E kérdéssel kapcsolatban a szövetséges és társult főhatalmak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezeknek a kisebbségeknek meg kell adni „a nemzeti lét és a kulturális fejlődés lehetőségét". Ezért arra kötelezték az utódállamokat, hogy a nemzeti kisebbségek számára, amelyek a jövőben hozzájuk fognak tartozni, törvényhozásuk útján biztosítsák, hogy anyanyelvükön érvényesíthessék jogaikat. A békeszerződések rendelkezései értelmében valamennyi új állam kötelességévé vált, hogy törődjék a nemzeti, a nyelvi és a vallási kisebbségekkel. Ezt a kötelességet a csehszlovák állam is magára vállalta 10 9. Az alkotmánybizottság jelentésében külön hangsúlyt kapott az a megállapítás, hogy „a köztársaság egész területe évszázadok óta a nemzetiségi elnyomás és a nyelvi sérelmek klasszikus talaja", éppen ezért „politikai túlkapás" volna a múlt hibáiba esni és megőrizni „a régi helytelen módszereket", természetesen módosítva az elnyomás irányát. A jelentés szerint alapjában véve kettős érdekről van szó, mégpedig „az állampolgár érdekéről", aki elvárja, hogy a közigazgatás „saját nyelvén hallgassa meg és szóljon hozzá", illetve „az állam érdekéről", amely viszont megköveteli, hogy ne kötelezzék többre, mint amit feltétlenül teljesítenie kell. Ellenkező esetben a közigazgatás túl bonyolulttá és költségessé válnék, ez pedig semmiképp sem szolgálná a lakosság „érdekeit". Nehezen képzelhető el, hogy az ország minden hivatalában valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén tárgyaljanak és intézzék a lakosság ügyeit. A bizottság véleménye szerint ilyen követelményt egyes nemzetek tagjai csak 109/ Sbírka..., 1921. évf., 134. rész, 2304—2309.1.
