Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 1. Az alkotmányos időszak
8 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA ták ártatlan emberekkel szemben. Miután elkobozták vagyonukat, több mint hárommillió németet űztek vagy telepítettek ki az országból, s a magyarok tízezreit deportálták a cseh tartományokba, majd telepítették át Magyarországra, sőt az ún. „reszlovakizáció" keretében még meg is alázták őket: százezrekkel tagadtatták meg magyarságukat. Elgondolásukat és ördögi tervüket csak részben sikerült megvalósítaniuk. A későbbi szocialista Csehszlovákia napjai meg voltak számlálva. Az 1992-es év végén Szlovákia is kivált belőle. Csehszlovákia megszűnt létezni. Az elmúlt hét évtized öröksége eléggé terhes, különösen a nemzeti kisebbségek számára. Létükért továbbra is küzdeniük kell. De már nem teljesen magukra hagyva. A következőkben legalább vázlatosan áttekintjük azokat az alaptörvényeket és jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket és dokumentumokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintették a nemzeti kisebbségeket, esetleg a csehszlovák állam megalakulása óta összefüggésben álltak sorsuk alakulásával. Az áttekintésből a jövőben is hasznosítható ismereteket lehet szerezni. 1. Az alkotmányos időszak Az alaptörvények sorát a Csehszlovák Nemzeti Tanácsnak, az állami szuverenitás megvalósítójának első törvénye nyitotta meg. Az első csehszlovák törvény, amely 1918. október 28-án az önálló csehszlovák állam megalakulását örökítette meg, Csehszlovákia számára alaptörvényt jelentett, az első csehszlovák alkotmánynak tartották. Ettől származtatták hatályukat a csehszlovák jogszabályok. Bár a nemzeti kisebbségekről nem tartalmaz külön rendelkezést, a csehszlovák jogrendbe generalis clausulával ideiglenesen átvette mindazokat a jogi normákat, amelyek október 28-ig az osztrák és a magyar jogrend hatályos részeit alkották 1, s összhangban álltak az első csehszlovák törvénnyel. Két nappal később, október 30-án a Magyarországon élő cseh-szlovák nemzet Nemzeti Tanácsa Turócszentmártonban kinyilatkoztatta, hogy a szlovák nemzet mind nyelvi, mind kulturális-történelmi szempontból „az 1/ Az 1918. október 28-án elfogadott els<5 csehszlovák törvényt előbb falragaszok és sajtó útján, majd a hivatalos lapban 1918. november 6-án hirdették ki 11. számmal. — Sbírka zákonü a nařízení státu československého. 1918. évf., II. rész, 9.1.; Gyönyör József: Határok születtek, Pozsony 1992,128—133,151—154.1.
