Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
70 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 70 ruszka, Felsőcsáj, Kolbása, Barancs, Kazsó, Alsómihályi, Velejte, Gercsely, Kásó, Magyarsas, Céke és Csörgő. A magyar nyelvterület déli határát általában Magyarország országhatára képezi. Az északi nyelvhatár vonala a két ízben megtartott csehszlovák népszámlálás után 8 2 nyugatról kelet felé lényegében a következőképpen rajzolódik ki: Pozsonyból kiindulva Pozsonypüspökinél átlépi a Kis-Dunát, s Vereknyén és Éberhárdon át északkelet felé halad, Vők alatt elhagyja a Csallóközt, és érintve Dunasápot, Dunaújfalut és Magyarbélt a szenei rónára ér. Szene mellett áthajlik Pozsonyboldogfa és Réte felé, majd déli irányban megkerülve Királyfát kelet felé veszi útját, s Nagysúr, Egyházfa, Dunajánosháza, Nagyfödémes érintésével a Dudvág mellékén észak felé kanyarodik. Átsietve Magyardiószeg, Kismácséd és Nagymácséd helységeken Galánta közelében, Vága mellett eléri a Vág folyót . Vága községnél a nyelvhatár vonala dél felé fordul, s eljut az alsó Vág völgyébe. A Vág folyó mentén haladva Nemeskajal, Tósnyárad és Vágkirályfa érintésével átszeli a Vág folyót, kisebb kiszögelléssel északkeleti irányban eléri Királyit, majd folytatja útját Vágsellye, Vágvecse és Tornóc, Magyarsók, Szelőce és Tardoskedd felé. Innen visszakanyarodik délnyugati irányba. Vágfarkasd és Negyed községeket átszelve Szimő, Andód és Érsekújvár érintésével, megkerülve Tótmegyert, Nagysurányt és Bánkeszit, eltávolodik a Mátyusföld rónaságaitól, s a Zsitva-vidékre tart 8 4. Ezen a szakaszon Udvard, Zsitvabesenyő, Újlót, Pózba és Barsbaracska alkotja a határvonalat. A dombos barsi földön 82/ Vö.: Statistický lexikon obcí v republike Československej, III. Krajina slovenská. Praha 1936, 6—122. ľ; IV. Země podkarpatskoruská. Praha 1937,1—23.1. 83/ A magyar nyelvhatár közelében számos község található, ahol 1910-ben még népes volt a magyar anyanyelvű lakosság. Közülük néhány (zárójelben a magyar anyanyelvűek száma és aránya): Cseklész 2103 (1663, 79,1 %), Pozsonyivánka 878 (254, 28,9 %), Papfa 629 (158, 25,1 %), Szemet 480 (469, 97,7 %), Éberhárd 828 (782, 94,4 %), Szene 3915 (3657, 93,4 %), Magyarbél 1140 (1089, 95,5 %), Németbél 201 (196,97,5 %), Magyargurab 1392 (1033,74,2 %), Németdiószeg 748 (449, 60,0 %), Magyardiószeg 2997 (2483, 82,8 %), Szered 6367 (2133, 33,5 %), Sempte 2140 (1039, 48,6 %), Alsószeli 2148 (2128, 99,1 %), Vfzkelet 1163 (1155, 99,3 %), Pozsonyboldogfa 398 (394, 99,0 %), Galánta 3274 (2933, 89^ %), Hódi 432 (245,56,7 %), Nemesnebojsza 437 (263,60,2 %), Taksonyfalva 1845 (1810,98,1 %), Tornóc 2458 (2236, 90,9 %). 84/ Néhány község magyar anyanyelvű (zárójelben) lakossága 1910-ben: Fajkürt 740 (639, 86,4 %), Óhaj 1081 (544, 50,3 %), Komját 4104 (697, 16,9 %), Nyitrakiskér 236 (200, 84,7 %), Nyitranagykér 1952 (1812, 92,8 %), Tótmegyer 3603 (956, 26,5 %), Tardoskedd 5353 (5050, 94,3 %), Bánkeszi 1833 (50,2,7 %), Nagysurány 5225 (1626, 31,1 %).
