Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A csehszlovákiai magyarság fejlődése
56 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 56 fekvő 23 járásban 26 640 zsidó és 3088 cigány nemzetiségű lakost számláltak össze; tekintetbe véve ezt a számbeli eltolódást megállapíthatjuk, hogy a magyar nemzetiségű lakosság létszáma tulajdonképpen változatlan maradt, hiszen a csökkenés körülbelül csak 15 637 személyt jelent, azaz az 1921. évi létszámnak kb. az 1,98 százalékát; de éppen ez a létszám nem felel meg a valós helyzetnek, mert a szlovák lakosság nemzeti öntudata akkor még nem volt olyan szilárd, hogy általában ott is érvényesült volna, ahol a magyarság gazdasági fölénye éreztette hatását; az a tény, hogy az 1921—1930 közti években a magyar nemzetiségű személyek létszáma úgyszólván nem változott, elsősorban a szlovák nemzeti öntudat erősödésével függ össze, amelyet éppen Szlovákiában nyomtak el mindig a legjobban; — Kárpátalján a magyarosítás kevésbé volt intenzív a háború előtt; — a magyarok jelentős növekedését Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában a katonai helyőrségek elhelyezése okozta; számuk egyébként a két tartományban teljesen jelentéktelen; Szlovákiában viszont a hazai magyar lakosság 1930. évi számaránya 17,6 %, Kárpátalján 15,4 %, az egész országban pedig közel jár az 5 %-hoz; a magyarság Szlovákia 13 járásában képezi a lakosság többségét, s ezenkívül 7 járásban alkot 20 százalékon felüli kisebbséget . Ez a helyenként cinikus hivatalos magyarázat lényege. Furcsa észjárásról és nagymérvű rosszindulatról tanúskodik. A tények azt bizonyítják, hogy a magyar lakosság száma évről évre több oknál fogva csökkent, talán túlságosan is rohamosan. A statisztikai számok ezt nem érzékeltetik kellőképpen, hiszen összehasonlítási alapul csupán az 1910. és az 1921. évi népszámlálás adatai szolgáltak, holott Szlovákia és Kárpátalja területén a háborús évek ellenére is jelentős volt a népszaporodás. Minden jel arra vall, hogy a demarkációs vonalak megvonásával, majd a békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolt volt magyarországi területeken élő magyar lakosság lélekszáma a csehszlovák állam megalakulásának eszmei időpontjában lényegesen nagyobb volt, mint az 1910-es népszámlálás idején. A népesség feltételezett létszámát azonban csak becslés útján sikerült megállapítani. Tárgyilagos megközelítése érdekében tekintetbe kellett venni a csecsemő- és gyermekhalandóságot, a családi élet éveken át tartó megbolygatása következtében elmaradt születéseket, a háború következtében elszenvedett súlyos vérveszteséget, továbbá figyelembe kellett venni a későbbi Szlovákia és Kárpátalja 1918 előtti területén élő magyar lakosság természetes és tényleges szaporo54/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 67x., 60x., 83x.!. ; Svazek 98., 28x., 36., 59., 60.1.
