Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A csehszlovákiai magyarság fejlődése
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 53 b / A csehszlovákiai magyarság fejlődése Az államfordulat után a nemzetiségi viszonyokban elsősorban Szlovákiában és Kárpátalján állt be nagyobb méretű változás (5. sz. táblázat). Figyelemre méltó eltérés lényegében a magyar, a német és a lengyel nemzetiségű lakosságnál mutatkozott. A magyarság létszáma Szlovákiában az 1910. évi 896 271 főről 1921-ben 650 597-re zuhant, tehát 245 674 fővel, azaz 27,41 százalékkal csökkent. A szlovákság létszáma ezzel szemben 265 656 fővel (15,75 százalékkal), a cseheké pedig 65 079 fővel emelkedett. A magyarokéhoz hasonló arányú visszaesés más nemzetiségek létszámában nem következett be. A magyarság vesztesége a szlovák és az ukrán (rutén) vidékeken a legszembeötlőbb. Többségét elsősorban a városokban vesztette el: Nyitrán, Besztercebányán, Losoncon, Zólyomban, Jolsván, Kassán, Eperjesen, Munkácson (6. sz. táblázat) és az Ungvári közigazgatási járásban. Abszolút többsége relatívvá vált Érsekújvárott és az Alsómihályi szolgabírói járásban. Számaránya a következő városokban süllyedt helyenként jóval 20 % alá: Nagyszombat, Körmöcbánya, Trencsén, Zsolna, Breznóbánya, Selmecés Bélabánya, Késmárk, Lőcse, Poprád, Igló, Bártfa, Kisszeben, továbbá a Nyitrai, a Kassai, az Aranyosmaróti, a Nagyrőcei„a Rimaszombati, a Nagymihályi, a Selmecbányái, a Gálszécsi, a Hernádzsadányi, valamint az Ilosvai és a Técsői szolgabírói járásban. Túlságosan 20 % alá zuhant a hajdani magyar többség Nyitrán, Besztercebányán, Zólyomban és Eperjesen. A szlovákiai és kárpátaljai városok közül a magyarság Kassán és Munkácson szenvedte el a legnagyobb veszteséget. A szlovákiai és a kárpátaljai magyarság 7 bírósági járásban vesztette el abszolút vagy relatív többségét, éspedig a Pozsonyi, az Érsekújvári, a Verebélyi, a Kassai, a Gálszécsi, az Ungvári és a Nagyszőllősi járásban. Abszolút számaránya relatívvá változott a Rozsnyói járásban (7. sz. táblázat). A magyar kisebbség létszáma 5 bírósági járásban csökkent 20 % alá, mégpedig a Baziniban, a Selmecbányáiban, a Nagyrőceiben, a Nagymihályiban, s Kárpátalján az Ilosvaiban 6 8. A tíz évvel későbbi, 1930. december 1-jei népszámlálás 14 479 565 csehszlovák állampolgárt számlált össze a köztársaságban, 1 105 201 lakossal (8,18 %) többet, mint 1921-ben (2. ábra). Lényeges változás ezúttal is az egyes nemzeti kisebbségek létszámában állt be (8. sz. táblázat). 54/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 67x., 60x., 83x.!. ; Svazek 98., 28x., 36., 59., 60.1.
