Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A népesség nemzetiségi megoszlása

41 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE törvénnyel megteremtették az örökös nemzetiségi harc alapjait. A többség ugyanis állandóan arra törekedett, hogy a határvonal körül mozgó kisebbsé­get 20 % alá szorítsa, s a kétnyelvű területet egynyelvűvé alakítsa. A kisebbségek ezzel szemben arra törekedtek, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel hatásosan védekezzenek. Tisztában voltak vele, hogy a hatósá­gok a népszámlálás eredményei alapján engedélyezik iskoláikat s tiltják meg a kisebbségek nyelvének használatát a hivatalos érintkezésben. E feladat megvalósítása érdekében oly módon tették közzé a népszámlálás eredmé­nyeit, hogy az említett törvény rendelkezéseit maradéktalanul végre lehes­sen hajtani. Szlovákia és Kárpátalja adatait — technikai okokból — a közigazgatási (szolgabírói) járások szerint dolgozták fel. A népszámlálás politikum jellegét az a tény is igazolja, hogy a kormány­zat a népszámlálás eredményeivel igyekezett igazolni a kisebbségekkel szemben folytatott politikáját. A népszámlálás tehát a polgári Csehszlová­kiában sorsdöntő volt a kisebbségek számára. A kisebbségi jogok megvaló­sítását (a nyelvhasználat jogát a hivatalos érintkezésben, az iskolák felállításának és fenntartásának jogát) a törvény helyi és országos méretek­ben is a kisebbségeknek a népszámláláskor megállapított számarányától tette függővé. Csehszlovákiában — mint már tudjuk — csak azoknak a kisebbségeknek a nyelvi jogait ismerték el és biztosították, amelyek leg­alább egy bírósági járásban elérték az össznépesség 20 százalékát. A 20 százalékos határ tehát nem csupán egyszerű iránypontot jelentett, hanem éles határvonalat is. Abban a járásban, ahol egy nemzeti kisebbség csehszlo­vák állampolgárainak számaránya csak 19,99 %-ra emelkedett vagy süllyedt, az illető nemzeti kisebbség a hivatalos érintkezés terén elveszítette nyelv­használati jogát. A csehszlovák népszámlálás ennek a törekvésnek a szolgá­latában állt: mindenáron arra törekedett hogy a csehszlovák nemzet legalább papíron elérje a minősített többséget. Ezt a célt szolgálták az egyes járások „kölcsönvett" községei is. Az első köztársaság statisztikai eredmé­nyeinek megbízhatósága kérdéses. Mindenesetre nem sikerült elhitetnie, hogy Csehszlovákiában csak kis létszámú nemzeti kisebbség él, elsősorban német és magyar, s azt sem sikerült bebizonyítania, hogy Csehszlovákia nemzeti állam. A csehszlovák állampolgárok létszáma az 1921. évi népszámlálás eredmé­nyei szerint elérte a 13 374 364 főt. A legnépesebb nemzetiségként a „csehszlovák" szerepel, országosan 8 760 937 lélekkel (az összlakosság 65,51 %-a). Ennek fele (50,03 %) Csehországban él, több mint egynegyede Morvaországban és Sziléziában (Morvaországban 23,38 %, Sziléziában 3,38

Next

/
Oldalképek
Tartalom