Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 3. Az új állam népessége
36 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE Tartomány Bírósági Közigazgatási Törvényhatósági járás járás jogú és rendezett tanácsú város Csehország 231 104 2 Morvaország és Szilézia 105 45 8 Szlovákia 76 94 34 Kárpátalja 11 19 3 Csehszlovákia 423 262 47 A második népszámlálás előtt már hatályba lépett a közigazgatás új területi beosztásáról szóló 1927. évi 125. számú törvény. A papíron létrehozott 21 megye helyett 4 tartomány alakult. Abban az időben az országban összesen 237 politikai járás és 420 bírósági járás, s 15 734 község (város) létezett. Az 1930. évi népszámlálásig tartományonként a következőképpen alakult a számuk: Tartomány Politikai Bírósági Törvényhatósági járás járás jogú és rendezett tanácsú város Csehország 103 225 1 Morvaország és Szilézia 45 106 2 Szlovákia 77 78 2 Kárpátalja 12 11 2 Csehszlovákia 237 420 7 A politikai járások száma főleg Szlovákiában változott, ahol összesen 16 szolgabírói járást szüntettek meg, s 32 helység városjellegét változtatták meg 5 2. 3. Az új állam népessége A Csehszlovák Köztársaság területén az 1921. február 15-i állapotnak megfelelően 13 613 172 lakost (állampolgárt és külföldi honost, valamint hontalant együttvéve) számláltak össze. Csehszlovákia népessége a későbbi határváltozások következtében lényegében nem változott. Az utólagos helyi népszámlálások adatai alapján a lakosok száma 13 614 366 fő körül 52/ A változásokról részletes tájékoztatást tartalmaz: Československá statistika. Svazek 9., 33x. 1.; Svazek 98., 27x. 1.
