Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VIII. A közelmúlt alakulása - 8. Küzdelem a magyar nyelv használatáért
310 A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 320 Az idézett rendelkezés szabatossága ellen nemzetiségi részről mindaddig nem merült fel lényeges ellenvetés, míg a nemzetiségek alkotmánytörvényben deklarált jogának terjedelmét és használatának feltételeit egyes állami szervek és szervezetek nem szabták meg utasításokkal, illetve nem korlátozták az említett hirdetményre való hivatkozással. Az idézett hirdetmény 7. §-ának 1. bekezdésével szemben azóta alakult ki ellenvélemény. Sem az SZNT 1969. évi 71. számú törvénye, sem pedig az ezt felváltó 1970. évi 130. számú törvénye nem tartalmaz olyan felhatalmazást, melynek alapján a Belügyminisztériumnak joga volna meghatározni a nemzetiségek nyelvhasználatának feltételeit és terjedelmét a helységnevekkel kapcsolatban, illetve joga volna azokat korlátozni. A hirdetménynek nincs is olyan tételes része, amely kimondottan engedélyezné vagy tiltaná a hivatalos érintkezésben a helységnevek magyar és ukrán változatának használatát. A 7. § 1. bekezdésének hangzásából ezért nem szabad arra következtetni, hogy ez a jogszabály csak szlovák nyelvű helység- és utcanevek képzését és használatát teszi lehetővé. A nemzetiségi alkotmánytőrvény szerint a nyelvhasználati jog nem hivatalos érintkezésben való érvényesítésének nincsenek sem feltételei, sem korlátai, ezért ez nem szorul törvényi szabályozásra. A sajtó pedig nem tartozik a „hivatalos érintkezés" fogalmának körébe, így e téren a helységek — bármilyen nemzetiségű polgárok lakják is őket — magyar és ukrán nyelvű névváltozatának még törvény útján való szabályozása is alkotmányellenesnek minősülhet, nemhogy az erre irányuló törvényi meghatalmazás. Végrehajtási jogszabály pedig törvényi meghatalmazás nélkül nem tartalmazhat rendelkezést a kérdés megoldásáról. Ez a törvény indoklásából is kitűnik. A törvényi meghatalmazás nem erre a kérdésre, hanem a hatóságok eljárásának szabályozására vonatkozott: a névképzés procedurális részére 43 3. Mint említettem, a 7. § szerint a sajtóban is olyan formában kell feltüntetni a községek és részeik nevét, ahogy azokat a helységnévtár tartalmazza. Abban pedig — sajnos — csak a helységnevek szlovák változata szerepel 43 4. De nem azért, mert a hirdetmény ily módon határozta meg a 433/ Az 1970. évi 71. sz. törvény indoklásának idevonatkozó bekezdése: „Splnomocnenie pre Ministerstvo vnútra Slovenskej socialistickej republiky v § 6 ods. 2 predpokladá vydanie úpravy, ktorá bude jednak konkretizovať potrebnú súčinnosí národných výborov s Ministerstvom vnútra SSR pri určovaní názvov obcí a ich častí (postup pri predkladaní a tvorba návrhov na nové názvy a pod.), jednak obsiahne postup národných výborov pri riešení súvisiacich miestopisných otázok." — Stenografická správa o schôdzkach Slovenskej národnej rady. 3. schôdzka, 27. júna 1969, Bratislava 1969, 57—58.1. 434/ Vö.: Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek, 206—209.1.
