Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 1. A népszámlálások
31 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE családtagok esetében ezt a jogot a családfőnek tartotta fenn. Egyúttal a számlálóbiztos kötelességévé tette, hogy ha kétely merülne fel, ki kell hallgatni az érintett személyt, abban az esetben pedig, ha annak nemzetiségét helytelenül vezették be a számlálóívre, büntető feljelentést kell tennie. A számlálóbiztosnak csak azt a nemzetiséget volt szabad beírnia, amelyet a családfő a saját nemzetiségeként és a családtagok, valamint a beszámíthatatlan személyek nemzetiségeként bevallott. Abban az esetben, ha valaki két nemzetiséget vallott magáénak, a helyes nemzetiséget a számlálóbiztos kötelessége volt megállapítani, mégpedig az anyanyelv figyelembevételével. A számlálóbiztosnak csak az érintett személy hozzájárulásával volt szabad változtatnia a bevallott nemzetiségen. Ellenkező esetben az ügyet fel kellett terjesztenie a felettes politikai hatósághoz, amelynek 14 napon belül kellett döntenie róla. Az esetleges fellebbezésnek nem volt halasztó hatálya. Első pillantásra úgy tűnik, hogy mindenkinek jogában állt saját tetszése szerint bármilyen nemzetiséget feltüntetni. Ha ez így történt volna, az eljárás nem felelt volna meg a törvény szellemének. A nemzetiségről szóló adatoknak ugyanis összhangban kellett állniuk a valósággal. így döntött a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 4 2. Ugyancsak a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság döntvénye ad útmutatást arra vonatkozóan is, hogyan kell megállapítani a nemzetiséget, minthogy sem a törvény, sem pedig a végrehajtási rendelet nem határozza meg a nemzetiség fogalmát. Álláspontja szerint a nemzetiséget úgy kell venni, „mint törzsi hovatartozást, melynek külső megnyilvánulási formája rendszerint az anyanyelv". Egy másik döntvényében 4 3 a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság annak a nézetének adott kifejezést, hogy a feleknek a számlálóbiztosétól eltérő véleményük vagy téves nézetük lehet a saját nemzetiségükről, de minden körülmények között kötelességük, hogy a számlálóbiztossal a valóságnak megfelelő adatokat közöljenek. Csak így lehet elejét venni annak, hogy a nemzetiség megállapításakor tévedés történjék. A nemzetiség bevallása a végrehajtási rendelet szerint nem lehet valamiféle szubjektív kijelentés. Összhangban kell állnia a tényleges helyzettel. A nemzetiség fogalmának meghatározása egyébként már a népszámlálás előtt is vita tárgyát képezte. Figyelembe véve az első népszámlálás tapasztalatait, az Állami Statisztikai Tanács egyik albizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiséget csak az anyanyelv alapján lehet megállapítani. 42/ Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1923. február 10-i Boh.1925. sz. döntvénye. 43/ Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1923. április 30-i Boh.228. sz. döntvénye.
