Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása
27 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA A földreform eredményei Szlovákiában — ahol a magyarság érdekelve volt — az 1937-es esztendő végéig a következőképpen alakultak: Igénylők Az egész földterület Ebből mezőgazdasági 1000 ha-ban földterület 1000 ha-ban A földreform céljára állt rendelkezésre 1407,4 507,2 ebből új kérelmezőknek juttatott földterület 690,5 323,2 az igénybevétel feloldva 562,1 178,2 az igénybevétel megmaradt 154,8 5,8 Az új kérelmezők közül összesen 187 423 személynek 30 hektáronként juttattak 290 500 hektár földet, majd 611 személynek 74 000 hektárt, 1494 esetben pedig (325 300 ha terjedelemben) nagyobb földterületet (egy-egy esetben 216,4 ha) 3 3. Szlovákiában a földreform végrehajtása, mellyel kapcsolatban közel 90 törvény és rendelet látott napvilágot, sokkal inkább nemzeti színezetűvé vált, mint a cseh tartományokban, s összefüggött a nemzeti érzelmű szlovák lakosságnak a magyar vidék felé irányuló terjeszkedésével, a magyar etnikum lazításával 3 4. A szlovák családok magyar vidékre való telepítéséhez annak idején messzemenő terveket, csaknem irreális elképzeléseket fűztek 3 5. Ennek ellenére olyan akcióról volt szó, amely párját ritkítja Szlovákia történetében. Segítségével az agrárpártnak sikerült megszereznie a szlovák választók jelentős támogatását, bár a magyarokét elveszítette. A földreform fontosságára és szükségességére jellemző T. G. Masaryk köztársasági elnök 1927-ben tett kijelentése: „A földreform az államfordulat mellett az új 33/ Vö.: Dvacet let československé zemědělství, Praha 1933, 2«—29., 36. 1. (Közli: Faltus, J.— Prchá, V.: i.m., 145.1.). 34/ A magyar vidék telepesei részben azok közül kerüllek ki, akik Észak-Szlovákiában és Észak-Morvaországban eladták kevésbé termékeny földjeiket, a reemigránsokból, továbbá a nagybirtokosok volt bérlői és hivatalnokai, valamint a legionáriusok közüí. A hegyvidékről Szlovákia déli tájaira érkezett telepesek munkája nehézségekbe ütközött az új körülmények között. Az árvái földművesek magukkal hozták fából készüit szerszámaikat, kis termetű hegyvidéki lovaikat, amelyek a sík határban alkalmatlanoknak bizonyultak. Mezőgazdasági ismereteikre jellemző volt, hogy még a vetésforgót sem ismerték. — Vö.: Faltus, J.—Prchá, V.: i.m., 149—153., 137—138.!. 35/ Daxner, J. Vnútorná kolonizácia na Slovensku (Bratislava, 1924) c. művében annak a reménynek adott kifejezést, hogy a szlovák lakosságnak kb. 2 millió katasztrális hold mezőgazdasági földterületet lehet juttatni.
